Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

104 1894 : XXXI. t.-cz. 115. §-a cilium alapján. Továbbá, hogy keresztény és nem keresztény közti házasság a Horvát-Szlavonországokban hatályos jog szerint ott ér­vénytelen, ellenben nálunk az 1894:XXXL t.-cz. szerint érvényes. Ha tehát Magyarországon lakó, de horvát-szlavón községi illetőségű ma­gyar állampolgár Magyarországon akarna ilyen házasságot kötni, ezt nem tehetné s a polgári tisztviselő a házasságkötésnél való közre­működést köteles volna megtagadni, és ha az ilyen felek közt a házas­ság mégis létrejött volna, és ők utóbb magyarországi községi illetősé­get szereznének, a magyar biróság a házasságukat az id. t.-cz. 147. §-a értelmében megfelelően alkalmazandó 111. §. 2. bekezdése alap­ján érvénytelennek mondaná ki. A magyar államot képező országok közt fennálló államközös­ség mellett az egymástól független két külön jogterület közt az ily igazságszolgáltatási ellentétek épp oly kevéssé vannak kizárva, mint Magyarország és bármely más idegen állam közti viszonylatban, mi­dőn az utóbbi a viszonosság esetén kivül magyarországi községi ille­tőséggel biró magyar állampolgár házassági perében saját törvényei alapján hozna Ítéletet, bár kétségtelen, hogy az egységes állampolgár­ság (1874:L. t.-cz. 1. §.) közjogi helyzete mellett az ily összeütközések nagyobb mérvű visszásságot eredményeznek, melyek azonban annál kevésbbé kerülhetők el. minél mélyrehatóbb az az ellentét, mely a két külön jogterület törvényei közt a magyarországi és horvát-szlavon­országi házassági jog között fennáll. Az 1894:XXXI. t.-cz. világos rendelkezésénél fogva a horvát­szlavón házassági biróságnak magyar községi illetőségű magyar állampolgár házassági bontó perében hozott Ítélete Magyarországban hatálylyal nem bírhat, el is tekintve attól, hogy ilyen házassági pert a nevezett országokban érvényben levő jog nem is ismer; viszont a Horvát-Szlavonországok területén állandó lakhelylyel biró, de ma­gyar községi illetőségű házasfelek bontó perében a magyar biróság­nak bontó Ítélete Horvát-Szlavonországokban hatályosnak annál ke­vésbbé lesz elismerve, mivel a házasság felbontása az ottani jogba üt­közik. Erre azonban a magyar biróság, mikor a reá nézve irányadó magyar törvényt kötelességszerűen alkalmazza, tekintettel nem lehet. Többször előfordul az az eset, hogy a magyar biróság a ma­gyar honos által a külföldi házastárs ellen inditott házassági bontó perben a bontó Ítéletet mindkét házastársra nézve egységesen hozza meg, minthogy házassági jogunk (eltérően korábbi jogunktól) csak az egyik házastársra kiható bontó Ítéletet nem ismer. A szétválaszt­hatatlan házassági viszonyokra vonatkozó bontó ítélet tehát az ide­gen honosra is kiterjed, noha reá nézve hazájának törvényei szerint a magyar biróság Ítélete nem hatályos. Ami az 1868 :LIV. t.-cz. 36. §-ban szabályozott birói illetékessé­get illeti, az csakis azon magyar állampolgároknak a házassági pe­reiben alkalmazható a Horvát-Szlavonországokkal való viszonylat­ban, akik Magyarországon birnak községi illetőséggel. Ha azonban az ilyen házastársaknak Magyarországon állandó együttes lakhelyük

Next

/
Thumbnails
Contents