Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t.-cz. 115. §-a 103 inert bár ez a §. kifejezetten csak azon esetekiöl rendelkezik, amikor magyarországi községi illetőségű magyar állampolgár Horvát-Szlavonországokban és horvát-szlavonországi községi illetőségű magyar állampolgár Magyarország területén köt házasságot, mely utóbbi esetben a törvény a Horvát-Szlavon községi illetőségű magyar állampolgárt agy tokinti. mintha külföldi volna, de az érintett rendelkezésben szükség szerint benfoglaltatik egyszersmind a birói hatáskör megállapítása is. Ez a megállapítás Horvát-Szlavonországokkal szemben fokozottabb mértékben vált szükségessé ama nagyfontosságú különbségnél fogva, mely a magyar és a horvát-szlavonországi birói intézmény tekintetében a házassági kérdésekre nézve jelenleg fennáll, s amely az anyagi jog alkalmazására is lényegesen visszahat; mert ha a horvát-szlavón községi illetőségű magyar állampolgár akkor, mikor Magyarországon köt házasságot, ennek érvényessége tekintetében minden kétségen felül külföldinek tekintendő: a magyar biró akkor, mikor azt kell megitélnie, vájjon a házassági per hatáskörébe tartozik-e? ugyanazt a személyi minőséget kell hogy alapul vegye, és pedig éppúgy a horvát-szlavonországi, mint a magyarországi községi illetőségű magyar állampolgároknál. A két külön jog uralma alatt álló magyar állampolgárokra nézve tehát abban a kérdésben, hogy házassági perükben mikor és mely jogszabályok szerint köteles a magyar biró eljárni, a döntő és egyedüli kritérium a magyar állampolgárok községi illetősége, mint az illető ország területéhez illetőségének legpregnánsabb kifejezése és legbiztosabb ismérve. A községi illetőség létesiti azt a jogi helyzetet a Horvát-Szlavonországok területén községi illetőséggel biró magyar állampolgárokra nézve, hogy ők házassági viszonyukra nézve külföldieknek tekintetnék. Különösen szembeszökő ez az L894:XXXI. t.-cz. 147. §-a értelmében a horvát-szlavón községi illetőségű magyar állampolgárokra megfelelően alkalmazandó 109.. 117. és 118. §. rendelkezéséinél, amelyeknél külföldiek alatt Horvát-Szlavonországok területén községi illetőséggel birói magyar állampolgárokat, illetőleg külföldi nő alatt Elorvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró nőt kell érteni, ákinek kora és cselekvőképessége az ottani törvények szerint Ítélendő meg, ha Magyarországon köt itteni községi illetőségű magyar állampolgárral házasságot. Az L894:XXXI. t.-cz.-nek felsorolt és egyéb ide vonatkozó rendelkezései is a birót s a házasságkötésnél közreműködő polgári tisztviselőt, amennyiben hatáskörükhöz tartozó rendelkezések forognak szobán, egyaránt kötelezik s azoktól a rendelkezésektől eltérésnek helye nincs. így pl., ha oly férfi és oly nő, kik állandóan Horvát-Szlavonországok területén laktak, de magyar községi illetőségűek, mint unokatestvérek, vagy mint nagybátya és unokahuga, felmentés nélkül kötnek házasságot, ez a házasság nálunk érvényes lesz. HorvátSzlavonprszágokban pedig érvénytelen, a mi törvényeink szerint a magyar községi illetőség. Horvát-Szlavonországokban pedig a domi-