Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t.-cz. 100—102. S-ai Hl 386. Alperes viszonkeresettel élve, a maga részéről is kérte ugyan a házasságnak felperes hibájából, ugyancsak a 80. §. c) pontja alapján leendő felbontását. Az eljárás további folyamán, jelesül a különélést elrendelő Ítéletében meghatározott idő alatt azonban, az idézett törvényczikk 100. §, értelmében a bontást többé nem szorgalmazván, lényeges eljárási szabályt sértett meg az elsőbiróság azzal, hogy a házasságot, megfelelő kérés hiányában, a viszonkereset alapján is felbontotta, ugy a másodbiróság is azzal, hogy az ekként szabálytalanul hozott elsőbirósági Ítéletet felülvizsgálva, a viszonkereset értelmében határozott, miért is vonatkozó részében mindkét alsóbiróság ítéletét az 1881 :LIX. t.-cz. 39. §. c) pontja alapján hivatalból meg kellett semmisíteni. (C. 1905. okt. 25. 8392. sz.) 102. §. 387. Nyilvánvaló, hogy amennyiben a házassági per bírósága jogérvényesen határozott az ideiglenes nőtartás iránti per megindítása előtt, vagy annak folyamában a házassági kötelék felbontásáról és a házassági köteléket egyedül a nő hibájából bontotta fel, az ideiglenes nőtartás iránt indított perben az a kérdés, hogy a különélésre a házasfelek melyikének magatartása szolgáltatott okot, többé nem vonható jogi megbirálás alá, hanem az a jogi álláspont, melyre a válóper bírósága helyezkedett, az ideiglenes nőtartás iránti perben is irányadó; de különben is a nő ideiglenes eltartásáról ily esetben már nem kell gondoskodni. (C. 1902. szept. 5. G. 99/1902. sz.) = Azonos: C. 571/1900. sz. 388. Jogszabály az, hogy abban az esetben, ha a házastársi együttélés megszakítása az által következik be, hogy a férj nejét a közös háztartás elhagyására felhívta s eme felhívás következtében a nő tényleg eltávozott, a férj különélő nejét rendszerint eltartani köteles, ha csak oly tényeket nem bizonyíthat, melyekből következtetni lehet, hogy a nő oly tűrhetetlen viselkedést tanúsított, amely a férjét feljogosította arra, hogy nejét a házasélet megszakítására felhívja. (C. 1899. június 2. I. G. 86. sz.) = Azonos: C. 493/1900. sz. 389. A házasfeleknek szabadságukban áll vagyoni viszonyaikat szerződéssel szabályozni; következőleg az ideiglenes nőtartás tekintetében is köthetnek egyezséget, mely a 102. §. dispositiv rendelkezése helyébe lép s a felekre nézve kötelező. Az állandó törvényes gyakorlat szerint a házasfeleknek szabadságában áll ugy a válóper megindítása előtt, mint annak folyama alatt a házassági vagyonjogi kérdéseket szerződésileg szabályozni, ily szerződés létrejöttekor pedig a felek vagyonjogi viszonyainak szaba'yozására egyedül a megkötött szerződés az irányadó és valamikéi) az i894: XXI. t.-cz. 92. §-a megengedi, hogy a felek a válóperben a tartás iránt külön egyezkedhetnek, sőt, hogy a nő a tartásról le is