Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

$2 1894 : XXXI. t.-cz. 102. §-a mondhasson, ép ugy nincs kizárva, hogy a házasfelek ily egyezséget az ideiglenes női tartás tekintetében is köthessenek. (C. 1898. május 26. í. G. 114. sz.) Azonos: C. I. G. 439/1898. sz. C. G. 207/1902. sz. C. I. G. 21/1896. sz. G. G. 275/1896. sz. G. I. G. 312/1900. sz. 390. A házassági életközösség teljes hiánya a nő magatar­tásának folytonosságát feltételezi s minthogy a nő részéről tanú­sított ilyen magaviselet bármilyen rendű és állása házastársak között jogos indokul szolgál arra, hogy a férj a közös háztartást megszüntesse. (C. 1902. június 20. G. 71. sz.) 391. Az ideiglenes nőtartás sommás keresettel is érvénye­síthető a válóper keretén kivül. Az 1894:XXXL t.-cz. 102. és 105. §-ai szerint a nőtartás iránt a házassági per birósága csak a házassági kötelék felbon­tása, vagy az ágy és asztaltól való elválasztás esetében határoz­hatván, az ideiglenes nőtartás önálló sommás keresettel a váló­per keretén kivül is érvényesithető és pedig annál is inkább, mi­vel az ideiglenes nőtartás iránti perek a sommás biróságok ha­tásköre alól kivonva nincsenek. (C. 1898. nov. 12. I. G. 317. sz.) 392. A nő rendszerint csak férjétől követelhet tartásdijat; ha azonban a vagyontalan fiu apja beleegyezésével vitte nejét az apai vagyonba, melynek megmunkálásában a fiu is részt vesz, ^z esetben az önhibáján kivül különélésre kényszerült nőnek a férje apja ellen is van ideiglenes, illetve rendes nőtartás iránti jogosultsága. (C. 1899. november 4. G. 383. sz.) = Azonos: C. I. G. 499/1900., C. I. G. 56/1897., C. I. G. 768/1906. és I. G. 731/1906. sz. 393. Jogszabály ugyan, hogy abban az esetben, ha a tény­leges különélés megkezdésére a férj hibája szolgáltatott okot, a férj nejét külön eltartani köteles, azonban annak a kérdésnek a megbirálásánál, vájjon a férj nejének ideiglenes eltartására kö­tclezendő-e vagy nem? a nőnek a különélés ideje alatt folytatott életmódja is lényeges befolyással bir. (C. 1897. október 8. I. G. 253. sz.) — Azonos: C. 477/1900., C. I. G. 72/1902., C. I. G. 468/1899., C. I. G. 179/1900., C. I. G. 33/1902., C. I. G. 275/1900., C. I. G. 371/1901. sz. 394. A H. T. 77. §-ra alapított bontó kereseteknél — nem lévén ágytól és asztaltól való elválasztásnak helye — a 102. §-ban felhozott ideiglenes nőtartás nem Ítélhető meg. (Curia 5086/1899.) 395. Ha a házasfelek a férj szüleivel közös háztartásban él­nek, a nő nemcsak akkor jogosult külön tartást igényelni, ha vele szemben a férj tanúsít tűrhetetlen viselkedést, hanem akkor

Next

/
Thumbnails
Contents