Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

SS Magánjog A törvénytelen származás megállapítására irányult perek jogi természeténél fogva az ügy érdeme a perbevont kiskorúak érdekeinek kellő képviselete nélkül el nem dönthető. C. 1904. nov. 23. 4581. Gr. X. 62. 1. Ha a házassági kötelék érvénytelenségének megállapítása iránti per'ben a gyermek törvénytelen születését is kérik kimondani, a kiskorú gyermek részére az árvaszék a gyermeknek a percen való képviseltetése czéljából ügygondnokot kinevezni köteles. C. 1894. máius 24. 1131. Gr. VII. 227. 1. A törvénytelen származásnak kimondása iránti perek hivatalból a felsőbírósághoz felterjesztendők. A gyermekek törvénytelen származásának kimondása iránt folytatott perekben a hivatalból felterjesztést sem törvény, sem törvényes gyakorlat nem rendeli ugyan, mégis, tekintettel arra, hogy ott, hol kiskorúak személyes érdeke forog fenn, a felsőbb bíróságok vannak hivatva hivatalból őrködni a felett, hogy az eljárás a törvény korlátain belül alaki szabályok megtartásával folytattatott-e, a felsőbíróság nem követ el hivatalból figyelembeveendő alaki törvénysértést az által, hogy a pert felebbezés hiányálban hivatalból veszi vizsgálat alá. C. 1891. máj. 13. 3064. Azonos: C. 3792/96., 2997/98. Gr. VII. 227. 1. Gl. II. 1. 321. 1. A törvénytelen származás kimondása makacssági ítélet tárgyát nem képezheti. Ko. 1895. ápr. 2. 1020. sz. Gr. VII. 227. 1. A törvényes házasság tartama alatt született gyermekek mindaddig törvényeseknek vélelmezendők, mig törvénytelen származásúaknak jogerős bírói ítélettel ki nem mondatnak; ennek megtörténtéig a nő a házasságon kívül való nemzés czimén gyermekei részére tartásdijat idegen férfiútól nem követelhet. C. 1904. márcz 5. I. G. 608/903. sz. a. Gr. X. 63. 1. Ha a házasfelek együtt élnek s igy a fogamzási idő egyrésze a felek együttélésére esik; ezzel szemben sem a kihallgatott tanúnak az a vallomása, hogy elsői*endü alperes az együttélés alatt idegen férfiúval szerelmi viszonyt folytatott s felperessel közösülni nem akart, sem elsőrendű alparesnek a válóperben tett az a kijelentése, hogy a kiskorú gyermekek nem felperestől származnak, figyelembe nem ve-, hető, mert felperes azt, hogy a közösülés az együttélés idején elsőrendű alperessel lehetetlen volt, nem bizonyította, az esküvel való bizonyítás pedig erre a körülményre egyéb bizonyíték hiányában sem foghat helyt. C. 1904. jun. 28. 3250. Gr. X. 64. 1. Az anya beismerése a gyermek törvénytelenitése iránti perben bizonvitékul el nem fogadható. Curia 1897. szept. 23. 101. Gr. VII. 228.1. A nőnek azon vallomása, hogv gyermeke házasságon kivül született, nem dönti meg a házasság tartama alatt született gvermek törvénvessége mellett szóló vélelmet, sőt még részbizonyitékot sem képez. C. 1891. jan. 16. 6274/90. Azonos: C. 1716/89., 4507/83., 8108/89. Gr. VII. 228. 1. Ha az anyakönyvi kivonattal bizonyítva van, hogv a házasságon kivül született feloeres utólagos házasság által törvényesíttetett, az alperesek tartoziak bizonyítani, hogv felperes az utólagos törvényesités folvtán apául tekintendő örökhagyótól nem származik. Az utólagos házasság által törvényesített gyermek a házasság tartama alatt született törvényes gyermekkel rendszerint egyenlő öröklési joggal bir. C. 1902. szept. 25. 2560. Gr. VII. 228. 1. Törvénytelen származás megállapítására irányzott kereset eldöntésénél oly esetben, midőn az anva a gyermek fogamzásának időszaka alatt férjével életközösséget folytatott, a gvermek érdekével szemben, magában véve az az állítás bírói figyelembe nem vétethetik, hogy az anyának ugyanaz alatt az