Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog idő alatt idegen férfival volt benső viszonya, hacsak a féri a fogamzás időszaka alatt egyáltalán nem volt képes a házassági tartozás teljesítésére. C. 1902. szept. 23. 3646. sz. Gr. VII. 228. 1. Gl. II. 1. 321. 1. A jogi vélelem azon gyermekre nézve, ki törvényes házasság esetében a férj halála után 10 hónapon belül született, annak törvényessége mellett szól; aki e gyermek törvénytelenségét állit ja, az kétségtelen módon tartozik bizonyitani. Az anyának kijelentése törvényes gyakorlatunk szerint a házasság tartama alatt született gyermek törvénytelenségére nézve bizonyítékul el nem fogadható. C. 1892. szept. 9. 113. Gr. VII. 229. 1. Ama törvényes vélelem megdöntésére, hogy a házasságban a házasság megkötését követő 6 hó multán született gyermek törvényes születésűnek tartandó, az eskü általi bizonyítás meg nem engedhető. C. 1890. febr. 19. 8108/89. Azonos: C. 1888. ápr. 11. 8891/87. Gr. VII. 229. 1. Házasság tartama alatt született gyermek törvénytelen születésűnek csak ugy mondható ki, ha a nemzés lehetetlensége bizonyittatott. A nemzés lehetetlensége az apa egyoldalú főesküjóvel nem bizonyitható. Sem az anya által elkövetett házasságtörés, sem az anyának azon állítása, hogy a gyermek törvénytelen, a gyermeket a törvényes születés jogától meg nem foszthatja. C. 1891. nov. 17. 6210. Gr. VII. 229. 1. A gyermek törvénytelenitése iránti perekben nincs belye az anva részére a fogamzásra nézve kinált főeskü alkalmazásának. C. 1893. ápr. 25. 9371/90. Gr. VII. 229. 1. A gyermek törvénvtelenitése iránti perekben póteskü megítélésének helye van. C. 1892. nov. 24. 7536. Gr. VII. 229. 1. A törvénytelen származás kérdésének eldöntésénél a föeskü mint önálló bizonyíték nem alkalmazható. C. 1904. okt. 25. 3770. Gr. X. 62.1. A gyermek törvénytelenségének kimondását csak az apa kérheti, az örökösök csak akkor, ha kimutatják, hogy a gyermek létezéséről az apa nem tudott, vagy cselekvőképtelenség, vagy elhárithatlan akadály által a kereset beadásában akadályozva volt. Az örökösödési perben azonban a születés törvényességét, kifogás utján, a nélkül is megtámadhatják. C. 1905. okt. 12. 7746. Gr. XII. 248. 1. Abban az esetben, ha a házasság tartama űlatt született több gyermek törvénytelen származásának kimondása kéretik, az ez iránti keresetnek csak akkor adható hely, ha a felperes a gyermekek fogantatásának egész ideje alatt nem közösült nejével. C. 1905. jun. 6. 10.032/1904. (u. o.) Több gyermek születésének törvénytelenitése esetében a póteskü nem külön-külön mindenik gyermek fogamzási idejére nézve, hanem az első és utolsó gyermek fogamzási idejére kiterjedőleg egységesen Ítélendő meg. C. 1905. ápr. 4. 10.313/904. Gr. XII. 249. 1. A házasság tartama alatt született gyermekek törvénytelenitése iráni i perekben, a döntő ténykörülményt nem azon kérdés képezi, vájjon a gyermeknek törvényesen vélelmezett fogamzási idejében az anva a férjén kivül mással is közösült-e vagy nem, hanem az, hogy a gyermek fogamzása idejében és az alatt az idő alatt a férj nejével nem közösülhetett és illetően nem közösült. C. 1905. márcz. 21. 8087/904. (u. o.) A férj örököseinek joguk van ahhoz, hogy a házasság tartama alatt, a házassági kötelékben élő nőtől származott gyermek születésének törvényességét keresettel megtámadják annak a bebizonyítása végett, hogy az elhalt férj hagyatékában való törvényes örökösödési jog nem az örökhagyó házasságának tartama alatt annak nejétől született