Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 82 í tozását képezi, amelyért a megajándékozott az ajándék értéke erejéig felelőssé válik, ha ez a tartozás az ajándék idejében már fennállott és a hitbérre vonatkozó igény el nem enyészett, az ajándékozó vagyonából pedig ki nem elégíthető. C. 1899, I. G. 264. Gr. VII. 212. 1. Gl. II. 1. 301. 1. Az irott hitbér a csődtömeg ellen nem érvényesíthető. C. 304/884. C. 1506/1895. Gr. VII. 213. 1. Az irott hitbér ia csődtömeg ellem akkor sem érvényesíthető, ha zálogjogilag is van biztosítva C. 1889." jan. 17. 8792/1888. Gr. VII. 213. 1. Gl. II. 1. 300 1. A hitbérhez való igényét nemcsak a házasságtörő, hanem az <a no is elveszti, aki a házastársi hűséget megszegi az által, hogy a házassági életközösséget megtagadja, (ív. 904. nov. 16. G. I. 36. T. IX. 382. 1. Ha az özvegy az ingatlant özvegyi jogon kívánja haszonélvezni, a hásassági szerződésen alapuló hitbér követelését nem érvényesítheti. B. 1905. febr. 16. I. G. 366/1904. I. T. IX. 205. 1. A szerződéses hitbér első sorban is a szerzeményi vagyont terheli, és csak ennek nem létében vagy elégtelensége esetében fizethető az ősi vagyonból. A Curia, mint legfőbb il élőszék 1878. nov. 19. 11.944. Ugyanígy 7127/1879., 10.238/881., 1153/892. L. fentebb az 5952/894. határozatot is. Gr. VII. 213. 1. Az ellenhitbér a feleség halálával válik esedékessé, az után a kamat a feleség elhalálozása napjától Ijár. C 1892. márcz. 15. 9056/891. Gr. VII. 213. — Helyesebb: A hitbét után kamat csak a perindítástól számitható, mert a hitbérkövetelés kamat nélküli követelés és csak a kereset benyújtásakor válik esedékessé. C. 5300/887. Gr. VII. 214. 1. Gl. II. 1. 290. L A nő hitbérére nézve kielégítettnek tekintendő az által, hogy férje végrendelete alapján hitbérkövetelését megközelítő értéket örökölt s ezen felül életfogytig tartó haszonélvezetben részesült. C. 1902. ápr. 2. 3426/1901. Gr. VII. 214. 1. Gl. II. 1. 300. 1. Túlélő férjtől hitbér követelhető. Bp. T. 21.355/86. Gl. II. 1. 300. 1. A hitbér, mint adósságtermészetü követelés, elsősorban a férj szerzeményi vagyonát terheli. Minthogy pedig felperes férje után törvényes hitbérét meghaladó értékű szerzeményi vagyont örökölt, hitíbérének alperesre szállott ági vagyonból kielégítését jogszerűen nem követelheti. Curia 1893. január 11. 1153/92. sz. Ugyanezen az alapon áll 7127/79. sz. Gr. VII. 214. 1. Ha a nő férje előtt végrendelet nélkül 111 alt el, az irott hitbér hitvestársi törvényes öröklés folytán a férjre száll. Ha tehát a nő után gyermekek maradtak, a hitbér ezeket illeti, mert ez esetben a hitvestársi öröklés ki van zárva. Curia 1882. február 22. 1113. Dt. II. 59. Gr. VII. 215. 1. Az 1886:VII. t.-cz. életbeléptét megelőző időben hitbérnek jegyes részéről való kötelezése érvényességéhez közjegyzői okirat nem volt szükséges. C. 1892. jun. 27. 1291. sz. Gr. VII. 215. 1. Gl. II. 1. 294. 1. Az ellenhitbér azt a férjet nem illeti meg, aki a házastársi hűséget megszegte. Gy. 906. decz. 20. G. II. 107. T. XII. 422. 1. A lakodalom alkalmával a vőlegény és menyasszony szülői, rokonai és a vendégek ajándékozása folytán összegyűlt pénz mint nászajándék, törvény szerint a menyasszonyt illeti, ha csak a vőlegé^- és menyasszony azt közös megegyezéssel egymás közt meg nem osztják. C. 1884. márcz. 12. 1168. sz. Gr. VII. 216. 1. Gl. II. í. 206. 1. Ha a viszonhitbér rendelése harmadik személytől származik, akkor annak érvényessége nem függ attól, hogy az okiratba foglaltassék. Győri T. 1906. márczius 29. G. II. 26. sz. Gr. XIII. 268. 1. T. X. 341. 1. írott hitbér és ajándék közti különbség. A házasság érvénytelenítésének