Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)
Magánjog 83 hatása a házasság czéljából tett ajándékozásra. C. 1907. május 28. 3745/906. Gr. XIV. 596. 1. Az irott "hithér jogi természeténél fogva a férj által halála esetére neje részére tett ajándékozás lévén, ilyen ajándékozásból eredő követelés a kötelesrészre jogosítottnak ebbeli igényét nem csorbíthatja; következésképp az írott hitbér nem képez olyan hagyatéki terhet, amely a kötelesrész kiszámításánál figyelembe vehető volna. C. 1907. május 29. 5377/906. Gr. XIV. 570. 1. Házassági szerződés. A házastársak vagyoni viszonyaikat szerződéssel szabadon szabályozhatják. C. 1898. máj. 26. I. G. 114. sz. Gr. VII. 217. 1. Gl. II. 1. 312. 1. V. ö. C. 902. jul. 2. 3501. Gl. II. 1. 311. 1. C. 900. szept. 6. I. G. 273. (u. o.)^ A házastársak azon jogukban, hogy saját vagyonuk kezelésére nézve egymás közt egyezségeket köthessenek, nincsenek gátolva. A Curia mint legfőbb ítélőszék 2740/80. sz. Gr. VII. 217. 1. A felülvizsgálati kérelem azért nem volt figyelembe vehető, mert sem törvénybe vagv törvényes gyakorlatba, sem az erkölcsi szabályokba nem ütközik a házassági szerződésbe foglalt oly kikötés, mely válás esetén a válóüör befejeztéig a nőtartást szabályozza: alperes pedig a bemellékelt házassági szerződés 5. pontja szerint válás esetére nejének feltétlenül kötelezett tartást fizetni. Curia 1897. július 14. I. G. 218. sz. Gr. VII. 217. 1. Haibár a közjegyzői okiratban foglalt jogügylet a házastársak közt érvényes, ebből még nem következtetfhető, hogy az jogot szerzett harmadik személyek ellenében is érvénynyel birjon, miután a házastársaknak egymás irányában tett beismerései harmadik személyek ellenében is érvényesíthető dologi jog szerzésére nem elegendők. C. 1888. november 13. 8348. sz. Gr. VII. 217. 1. Harmadik személy részére házassági szerződésben ennek hozzájárulásával kikötött előny, utóbb, ennek beleegyezése nélkül, a házaisf elek egyoldalú intézkedésével nem szüntethető meg. Curia 10.216/89. sz. Gr. VII. 217. 1. Ha a házassági szerződés érvénytelenítésére felhozott alap a házasságkötés érvényével és fennállásával szorosan összefügg, ugy annak érvényessége és hatálya mindaddig meg nem szüntethető, amig a házassági kötelék érvényességének, illetve felbontásának kérdése eldöntve nincs. Curia 975/96. sz. Gr. VII. 217. 1. Harmadik személyivel szemben nem bir joghatálylyal a házasfelek közt ingókra vonatkozóan, jóllehet az alaki kellékek teljes betartásával, létesült ajándékozás, ha az elajándékozott tárgyak továbbra is az ajándékozó ibirtokában maradnak. C. 1893. május 4. 10.718. sz. Gr. VII. 218. 1. A házasság felbontása esetén a vétkes férj nincs jogosítva a házassági egyezményben nyert jogokat elválasztott felesége, illetve ennek jogutódai ellen érvényesíteni, de a vétlen nőnek ezen egyezményből származó jogai fenmaradnak (?). C. 1891. febr. 10. 6156/90. sz. Gr. VII. 218. 1. Gl. II. 1. 313. 1. A közjegyzői kényszer oly ügyletekre is alkalmazandó, melyek.' tényleg különélő és egymással válóperben is álló felek között köttetnek. A válóper folyamán kötött szóbeli magánegyezség tehát érvénytelen. C. 1897. I. G. 348. sz. Gr. VII. 219. 1. Közjegyzői okirat nem kívántatik meg oly jogügylet érvényességéhez, melylyel a házasfelek nem saját, hanem gyermekeik vagyoni viszonyait szabályozzák, illetve, mely által az egyik házasfél a gyermekek javára bizonyos szolgáltatásokra vállalkozik. Curia 1886. június 28. 31. Dt. XV. 179. sz. Gr. VII. 219. 1. Ezen szerződés a házasulandó felek (jegyesek) szülői közt létesült a igy minthogy ezen szerződés nem a házasfelek és jegyesek, hanem a jegyesek szülői közt létesült, ez ér-