Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 61 férj eltartani köteles. C. 1896. G. 223. sz. Gr. VII. 133. 1. Azonos: C. 1904. febr. 17. I. G. 530. Gr. XI. 322. 1. Gl. II. 1. 154. 1. A férjnek nejével való közös együttlakása tartama alatt a nő részére külön tartásdíj nem jár. C. 1897. máj. 4. I. G. 72. sz. Gr. VII. 133. 1. Gr. II. 1. 181. lap. A törvényes gyakorlat szerint oly esetben, imidőn a feleségnek különlakásra jogos oka van, a külön tartás iránti igény is jogilag indokolt, tekintet nélkül arra, hogy a válóper a felek között már megindittatott-e vagy sem? C. 1896. márcz. 18. G. 194/1895. sz. Gr. VII. 134. 1. A megbocsátás joghatálya az ideiglenes nötartás kérdésében. C. 1904. ápr. 4. U. 242. Azonos: 0. 6418. I. G. 322. Gr. XI. 324. 1. A házastársak a válóper befejeztéig fizetendő ideiglenes női tartás iránt szabadon egyezkedhetvén, az ily szerződés a házasság erkölcsi czéljait neun érinti. C. 1896. ápr. 10. G. 2111. Gr. VII. 134. 1. Xőtartási dij leszállítása. A felebbezési biróság a tartásdíjat leszállította az alapon, hogy alperes az elsőbiróság előtt felperes teljes elutasítását kérte és e kérelemben a tartásdíj összege elleni kifogás is benfoglaltnak tekintendő. Curia 1904. nov. 12. I. G. 314. Gr. XI. 322. 1. A nőtartásra nézve fennálló előzetes megállapodás esetén a nőtartásdij iránt támasztott Jgény a szerződés tartalma alapján bírálandó meg. C. 1896. nov. 18. G. 275. sz. Gr. VII. 135. 1. II. Házassági vagyonjog. /. Női szabadvagyon. A házassági viszony fennállása nem akadályozhatja a házastársakat abban, hogy bármelyik házastárs a kizárólagos tulajdona, tehát külön vagyona iránt korlátlanul rendelkezzék, s tulajdonát bárkitől s okkép házastársától is követelhesse. C. 1886. máj. 20. 1742. sz. és C. 4675/1902. sz. Gr. VII. 136. 1. Hazai jogunk szerint a férj feleségének nem törvényes képviselője s a nő a házasság tartama alatt saját külön vagyona kezelésében nincs férje hatalmának alávetve. C 1899. február 22-én G. 577. sz. a. Gr. VII. 137. 1. Felperes keresetét alperesnek mint férjének kezelés végett átadott 500 frt megfizetése iránt tette folyamatba. Minthogy pedig a nő a házasság tartama alatt vagyonáról rendelkezni és ebből folyólag ama vagyonnak, melyet férjének csak kezelés végett adott át, saját birtoklásába követelni jogosítva van. C 3171/1888. sz. Gr. VII. 137. 1. A házasság fennállása nem áll útjában annak, hogy a házasfelek külön vagyonára vonatkozó vagyonközösség megszüntettessék. C. 1891. június 25. 10303/1890. és 1872. nov. 19. S658. sz. Gr. VII. 137. 1. A házasságra lépés magában véve a házastársak között vagyonközösséget meg nem állapit és igy nem zárja ki azt, hogy bármelyik házastárs saját külön vagyonnal bírjon. C. 1904. szept. 14. G. 144. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a házassági viszony fenállása nem akadályozza a házastársakat abban, hogy bármelyikük a külön vagyonukat képező dolgok felett korlátlanul rendelkezzék s azt bárkitől és igy házastársától is követelhesse. Mindaz, amit a nő a közös háztartásba hozott, és ami a közös használatra szükséges, amire tehát a férjnek is használati joga van, a házasság fennállása alatt a nő a közös használatból el nem vonhatja. Magy. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság 1904. évi márczius 24. I. G. 649/1093. sz. a. Gr. I. 31. Azokra a tárgyakra, amelyek rendeltetésüknél avagy a férj akaratánál fogva a közös háztartás tar-