Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

62 Magánjog taina alatt állandóan a nő használatában voltak, a kezelési és rendelkezési jog a nőt illeti. 1894. nov. 22. 2754/94. és 1885. jan. 13. 4409/84. sz. Gr. VII. 138. 1. Hasonló 1895. május 3. 11.476. 94. Gl. II. 1. 211. 1. A nő tulajdonát képező női ékszerek kizáróan a nő személyes használatára lévén rendeltetve, ezeknek használatát a férj nejétől különválás esetén sem vonhatja meg. 0. 1904. nov. 19. G. 326. Gr. XI. 331. lap. A házastársak közös vagyonának kezelése s az ezzel összekötött birtoklási jog mindaddig, mig a házassági viszony fennáll vagy a vagyonközösség meg nem szüntettetik, a férjet mint családfőt illeti, s a kezelést a nő vagy ennek nevében egy harmadik személy a férjtől önhatalmúlag el nem vonhatja. Curia 1890. január 23-án. 9823/89. sz. Gr. VII. 138. 1. Azt, amit a nő a közös háztartásba hozott és ami a közös használatra szükséges, amire tehát a férjnek AÍS használati joga van, a házasság fennállás alatt a nö a közös használatból el nem vonhatja. Curia 1903. Ig. 649. sz. Gr. VII. 138. 1. A házasság alatt szerzett tárgyakra s ezek jövedelmére a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, akinek külön vagyonából az származott. C. 1903. I. G. 381. sz. és 1898. I. G. 423. sz. Gr. VII. 139. 1. Ellenk. 96. jul. 3. G. 65. Gl. II. 1. 213. 1. V. ö. A házasság tartama alatt szerzett tárgyakra és ezek jövedelmeire a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, akinek külön vagyonából az származott és igy az egyik házastárs külön vagyonából származott vagyon a másik házastárs tartozásának fedezésére nem forditható. Curia 1904. decz. 9-én. G. 381/903. Gr. X. 26. 1. A neje vagyonát kezelő férj, mig a házassági kötelék fennáll, neje ellenében az ennek vagyoni viszonj-ait érintő követelést (mint másnak engedményese sem) nem érvényesíthet. C 1898. aug. 31. I. G. 167. sz. és C. 1891. okt. 30. 4131. sz. Gr. VII. 140. 1. Gl. II. 1. 210. 1. A nejével közös háztartásban élő és neje vagyonát is kezelő férj a közösen kötött kölcsönügyletből a kölcsön visszafizetése alapján neje ellen nem bir követelési joggal. 0. 1883. nov. 22. 3364. sz. Gr. VII. 140. 1. A per adatai szerint peres felek törvényesen elválasztva nincsenek, a házasság tartama alatt pedig: az egyik házastárs a másiknak adott készpénz visszafizetését per utján nem követelheti. Curia 1890. október 17. 1197. sz. Gr. VII. 141. 1. Ha a házas együttélés tartania alatt az egyik házastárs a másik házastársat terhelő tartozást önként és a visszakövetelési igény kikötése nélkül kifizeti, utólag a házastársától a fenti alapon kifizetett öszszeg megtérítését nem követelheti. Curia 1886. február 26-án. 7628/85. sz. Gr. VII. 141. 1. A házastársak nincsenek eltiltva attól, hogy egymásközti vagyonjogi viszonyaikat bármikor, tehát az életközösség msgszüntetése indokából is szabadon szabályozhassák. Curia 1905. augusztus 30. 5327. Gr. XII. 219. 1. Jogszabály, hogy a házastársak mindegyike különvagyonáról szabadon rendelkezik. Ebből a szabad rendelkezési jogból következik, hogy a házastársak mindenike a közös tulajdonukat képező ingatlan vételárának az őt megillető részét a másik félre való tekintet nélkül felveheti és nyugtathatja s ha az egyik házastárs az eladott közös ingatlannak reá eső vételárát felvette, ennek hitelezője a másik házasfelet megillető vételárból, még ha ez a tartozás fennállásáról tudomással birt volna is, kielégítést nem igényelhet. C. 1905.