Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 67 követelhető. Curia 1907. június 15. I. G. 293/907. Gr. XIV. 573. L G. XII. 429. 1. Az ideiglenes nötartásdij czélja a nö életfentartása, rendeltetése pedig az, hogy a részére megitélt összeg felhasználtassék; a 'tartásdíj iránti követelésnek a természeténél fogva tehát a nö a megitélt tartásdij öszszegét mindaddig igényelheti, mig a tartásdij összege akár ujitott perben, akár az uj keresettel folyamaiba tett perben hozott jogerős Ítélettel le nem szállíttatik. C. 1907. márcz. 9. I. G. 754/906. Gr. XIV. 574. 1. G. XII. 303. 1. Ugyanígy C. 1904. I. G. 511. G. X. 214. 1. A vétlen nő tartására kötelezett férj sem a nő vagyoni viszonyainak később bekövetkezett javulása, sem a saját vagyoni viszonyaiban beállott hátrányos helyzet és életviszonyainak változása alapján nincs jogosítva arra, hogy a végleges tartás leszállítását vagy megszüntetését érdemetlanségi tények alapján szorgalmazhassa. C. 1907. márcz. 13. 10.065/905. U. o. Birói egyezségben megállapított ideiglenes nőtartási díj leszállítása a tévedés vagv megtévesztés eseteit kivéve, jogszerűen nem követelhető. C. 1906. szept. 20. I. G. 192/906. Gr. XIV. 574. 1. G. XII. 37. 1. Igaz ugyan, hogy felperes vitatta és a felebbezési bíróság meg is állapította, hogy a peres felek között előzően lefolytatott tartási per befejezése után alperes vagyoni viszonyai lényegesen javultak; minthogy azonban felperes a tényállás szerint szóval is előadott jelen perbeli keresetben, nem állította — és megállapittatni sem kérte, hogy az előző perben részére megitélt havi 200 korona ideiglenes tartási dij, társadalmi állására is tekintettel, megfelelő megélhetésére elégtelen, magában véve az a körülmény, hogy a férj jövedelme időközben növekedett, az ideiglenes tartásdij összege felemelésének indokául nem szolgálhat. C. 1906. okt. 3. I. G. 388/906. Gr. XIV. 575. í. G. XII. 49. lap. A házassági per birája előtt felvett jegyzőkönyv, melyben a nő oda nyilatkozik, hogy férjétől nőtartást nem kér, teljesen pótolja az ily nyilatkozat érvényességéhez az 1886: VII. t.-cz. 22. §. szerint megkívántató közjegyzői okiratot. C. 1906. okt. 30. I. G. 318/906. Gr. XIV. 575. 1. G. XII. 95. 1. Közjegyzői okiratban létesült az a megállapodás, mely szerint a házasfelek házasságuk felbontása esetére vagyoni viszonyaikat rendezték és a nő erre az esetre mindennemű, sőt nőtartási igényéről is lemondott, hatályát vesztette az által, hogy a házastársak azután kibékültek és a házas együttélést folytatták s ez a megállapodás újra fel nem éled, ha a nö később férjét ennek vétkességéből ismét elhagyta. C. 1906. decz. 14. I. G. 470/906. Gr. XIV. 576. 1. G. XII. 183. 1. Az ideiglenes nőtartás iránti igény független attól, hogy a nőnek a kereseti joga elévült-e? s az ideiglenes nőtartás iránt inditott perben hozott marasztaló ítéletben kimondott tartási kötelezettség, az ítéletnek e részben való kifejezett rendelkezése nélkül is, a házasélet visszaállítása idejéig, illetve mindaddig kiterjed, mig a bontó per bírósága a tartás kérdésében nem határozott: annálfogva az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperes tartási kötelezettségét meg nem szüntette. C. 1906. augusztus 29. I. G. 135/906. Gr. XIV. 576. 1. G. XII. 13. 1. Nincsen olyan jogszabály, amely a nő ideiglenes eHartására a házassági együttélésen kívül a férjet, csak az ennek részéről fennforgó házassági bontó ok esetén nyilvánítaná kötelezhetőnek. ~M. 1905. aug. 31. G. 60. T. X. 482. 1. Az 1894:XXXI. t.-cz. 90. §. a házasságnak a házassági bíróság által való felbontásánál nyerhet csak