Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

58 Magánjog alkalmazást; következésképpen az ideiglenes nőtartás iránti perben a megítélt tartásdíjnak telekkönyvi biztosítása el nem rendelhető. C. 1907. márczius 9. I. G. 757/906. Gr. XIV. 577. I. G. XII. 305. 1. A beteg nő férje hibája nélkül vagy akarata ellenére a házas együttélés megszüntetésére és férje elhagyására nincs jogosítva, erre csak az esetben volna joga és kivánhatna férjétől ideiglenes tartást betegsége idejére, ha betegsége oly természetű volna, mely a házas együttélés megszakítását egészségének helyreállítása czéljából nélkülözhetetlenül megkívánná. B. 1905. febr. 9. I. G. 517/904. T. IX. 226. 1. A bontópert megelőzőleg folyamatban volt ideiglenes nőtartási perben keletkezett ítéletnek a tartási kötelezettségre vonatkozó része csak a bontó per jogerős befejezéséig hatályos, akár adatik hely a bontó perbeli keresetnek, akár nem; annakutána a bontó perben megállapított jogi helyzet az irányadó, következőleg ha a bontó per után, amennyiben a házasság fel nem bontatott, uj tartási per indíttatik, az az előző tartási pertől függetlenül perújítás nélkül folyamatba tehető. De nem áll ellen az ideig]. tartási per megindításának az a körülmény sem, hogy a bontó perben felperes tartási igénye meg nem állapíttatott; mert a bontó perben nem az ideiglenes, hanem a házassági törvény 90. §-a szerinti végleges tartás kérdéséről volt szó és mert alperes mint bontóperbeli felperes keresetével elutaslttat'ván, a végleges tartás, a házasság fentartása okából érdemleges ítélet tárgyává tétethetett. C. 1997. febr. 8. I. G. 622/906. Gr. XIV. 577. 1. G. XII. 256. 1. A házasság felbontása után a nő részérő] volt férje ellen végleees tartás iránt indított perek a kir. tvsz.. mint külön ügybirósághoz tartoznak akként, hogy ettől eltérésnek helye Tiines, A ö, II. polg. tanácsának elvi jelentőségűnek nyilvánított határozata. C. 1906. szept. 29. 223. G. Gr. XIV. 577.1. ITazár a háztartás költségeit az arra vagyonilag képes férj tartozik viselni és a nő által a közös háztartás czéljaira megrendelt áruk rendszerint a férj nevében és annak terhére vásároltaknak vélelmezendők: nincs kizárva annak a bizonyítása, hogy a bevásárlást a nő saját nevében tette, amely esetben a vételi ügyletre vonatkozó általános szabályok szerint a vele ügyletet kötő féllel szemben, mint szerződő fél, ő maga is közvetlenül felelős. C. 1908. febr. 28. 1931/907. VII. p. t. Magánj. Dt. II. 274. 1. A nő az élelmezésére, ruházatára s egyéb szükségleteire megkívántató pénzösszeg megadását a férjétől akkor is követelheti, ha a házasfelek a puszta együttlakást és egy háztartásban élést meg nem szakították. O. 1905. szept. 14. I. G. 105. G. XI. 14. 1. Az a körülmény, hogy a nő a férjéhez való visszatérést már csak a folyamatban levő bontóperben hozott végzésben a férjhez visszatérésre megszabott határidő eltelte után kísérelte meg, a visszafogadás megtagadására alapos okul el nem fogadható. 0. 1907. febr. 22. I. G. 695/906. G. XII. 279. 1. A nőnek az a cselekedete, hogy szoleál átadóját nagyobb érték orejéig meglopta, a házastársi kötelesség oly súlyos megsértése, mely alkalmas arra, hogy a házas együttélést a közszolgálatban álló férjre elviselhetetlenné tegye. C. 1905. szept. 29. I. G. 125. G. XI 37. 1. A S. E. 28. §-ának a perindítás magánjogi hatályaira vonatkozó rendelkezése ideiglenes nőtartás iránti perben nem nyerhet alkalmazást, és az ideiglenes nőtartás a kereset előtti időre csak akkor nem Ítélhető meg, ha a nő a keresetet kellő indok nélkül hosszú