Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

50 Magánjog 13. 3073/1894. sz. Gr. VII. 129. 1. Gl. II. 1. 204. 1. Azonos: C. 1885. szept. 18. 2846. Gl. II. 1. 203. 1. A közjegyző neje által megrendelt selyemruha oly fényűzési vásárlásnak, melynek megfizetése alól a nejével közös háztartásban élő férj magát jogosan kivonhatná, nem tekinthető. Curia helybenhagyja. Győri tábla 1895. szeptember 24. 5473/1895. sz. Gr. VII. 129. 1. Gl. II. 1. 204. 1. Jogszabály az, hogy a férj nejét eltartani köteles, ebben az eltartási kötelezettségben bemnfoglaltatik az is, hogy nejét betegségében gyógyíttatni tartozik. C. I. G. 673/902. •sz. Gr. VII. 129. 1. Gl. II. 1. 201. 1. A férj mint családfő tartozván nejének gyógyíttatását teljesíteni, tekintet nélkül arra, van-e női hagyaték vagy sem, ebből foilyólag, miután felperes neje J. Karolina gyógyíttatásának szükségét ennek bekövetkezett halála tanúsítja, az •alperes, mint néhai J. Karolina anyja által leánya gyógyíttatására, habár ezt megbízás nélkül teljesítette, mely megbizásri azonban szükség sem volt, fordított kész ki adást felperes megtéríteni tartozik. Curia 3939/1884. sz. Gr. VII. 129. 1. Gyógyíttatása költségeért a nő csak másodsorban felelős és csak másodsorban vonható perbe. C. 1892. máj. 25. 9243. sz. Gr. VII. 129. 1. Gl. II. 1. 203. 1. A családi viszonynál fogva, amenynyiben az elhunyt nőnek vagyona nem volt, elsősorban a neje temetési költségét a férj, nem pedig az elhunyt asszony apja tartozik fedezni. C. I. G. 204/1898. sz. Gr. VII. 130. 1. A lakbér oly természetű követelés, mely a házastársakat egyetemlegesen terheli, és pedig még akkor is, ha a bérleti szerződést a férj egyedül kötötte meg. Kir. T. 37.989— 1885. Azonos: C. 1891. jun. 10. 10.471/1890. sz. Gr VII. 130. 1. Dt XVI. 296. Az a körülmény, hogy a nőnek magánvagyona van, a férjet tartási kötelezettségétől nem mentesiti, hanem az csak figyelembe veendő a tartásdíj összegének meghatározásánál. C. 1898. I. G. 476. sz. Gr. VII. 130. 1. A lakóhely és a lakás meghatározásának joga a férjet, mint a család fejét illeti meg, és amennyibeaii az a házassági életközösség folytatására alkalmas, a nő oda férjét követni köteles. C. 8705/1903. sz. Gr. VII. 130. 1. A hazai jogunkban elfogadott vagyonelkülönzési rendszerrel nincs ellentétben az, hogy a házassági együttélés tartama alatt a nő külön vagyonának jövedelme a közös háztartás szükségleteire fordittas<sék, épp ugy, mint a férj külön vagyonának a jövedelme. C. I. G. 397/1898. sz. Gr. VII. 130. 1. A férj nejét más nyomatékos ok hiányában csak saját házában köteles illendő eltartásban részesíteni. C. 9247/1895. Gr. VII. 130. 1. Az 1894: XXXI. t.-czikknek életbeléptetésével nem érintettek a korábbi birói gyakorlat által megállapított azok a jagszabályok, hogy oly esetben, midőn a feleségnek külömélésére a férjnek sérelmes magaviselete szolgáltatott okot, a férj a feleségnek tartásdijat akkor is köteles kiszolgáltatni, ha a válóper folyamatba téve nincsen és hogy a különválva élő nő a férje ellen az ideiglenes nőtartás iránt indított perben csak azt köteles bizonyítani, hogy a férjnek sérelmes magaviselete tette reá nézve a házas együttélést elviselhetetlentné . . . C. 1896. nov. 17. I. G 264. sz. Gr. VII. 131. 1. Gl. II. 1 186. 1. Az ideiglenes tartás követelésére a nő csak akkor jogosult, ha a házassági együttélést a férjnek sérelmes viselkedése, a nélkül, hogy arra a nő jogos okot szolgáltatott volna, tette lehetetlenné; mert ha egyedül a nő magaviselete vagy a nőnek magaviselete is szolgáltatott