Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 51 okot >a házastársi együttélés megszakítását előidézett tényekre, férjétől ideiglenes tartásdijat nem követelhet. — Az ideiglenes női tartás jogosultsága tehát meg sem állapitható pusztán a férjnek az együttélést megszakitó ténye alapján, a nélkül, hogy megállapittatnának oly körülmények, melyekből következtethető, hogy a házassági életközösség felbontása csupán a férjnek vétkességére vezethető vissza. C. 1897. május 11. I. G. 77. sz. Gr. VII. 131. 1. Az állandó birói gyakorlat által megállapított jogszabályok szerint a férjétől különválva élő nő, ha a házastársi együttélés felbontására a férj sérelmes magaviselete szolgáltatott okot, az ideiglenes tartás pénzbeli egyenértékét akkor is követelheti, ha külön vagyonnal bír és a nőnek külön vagyona csak a tartási díj mennyiségének meghatározásánál vehető tekintetbe. C. 1897. okt. 19. I. G. 236. sz. Gr. VII. 131. 1. Gl. II. 1. 176. 1. Az ajándékozás idejében feninállo'tt női tartás kötelezettségeért a megajándékozott is — és pedig a megajándékozott vagyon értéke erejéig — felelős. C. 1897. okt. 13. I. G. 274. sz. Gr. VII. 131. 1. Gl. II. 1. 199. 1. A nő rendszerint csak férjétől követelhet tartásdijat. Mégis oly esetben, midőn önálló vagyonnal nem biró fiu az apai házhoz, az apai vagyonba, az apa beleegyezésével viszi inejét férjhez és a fiu tevékenységét az apai vagyon megmunkálásában érvényesiti, másfelől pedig az önhibáján kivül különélésre kényszeritett nő vagyontalan és keresetképtelen, a férj apját is terheli a fiu nejének eltartása iránti kötelezettség, amikép eninek a jogi felfogásnak a Curia több izben hozott határozataiban kifejezést adott. 1897. ápr. 23. I. G. 56. így Curia 1899. I. G. 383. sz. a. is. Gr. VII. 132. 1. A férj szüleinek kötelezettsége a nő tartására. 0. 1904. okt. 7. I. G. 438. Gr. XI. 310. 1 V. ö. Gr. X. 40. 1. A kereset beadását megelőző hosszabb időre a tartási dij a nő részére csak akkor Ítélhető meg, ha a nő igényének érvényesítésében tőle nem függő körülmények által volt gátolva, vagy késedelmeskedése épen férjének ténykedésére vagy ainnak személyi viszonyaiban fekvő okra vezethető vissza. C. 1897. okt. 14. I. G. 284. sz. Gr. VII. 132. 1. Gl. II. 1. 179. 1. Azonos: C. 1904 szeptember 1. I. G. 106. Gr. X. 34. V. ö. Végleges nőtartásra irányuló igény kezdő időpontja. 0. 1904. szept. 6. 5012. Gr. XI. 312. i. Az O. P. T. 91. §-a értelmében a férj nejét vagyonához képest állandó tartással ellátni köteles lévén, ez alól a kötelezettsége alól a nő keresetképessége esetében sem menthető fel; az pedig, hogy a nő tartási követelése miatt az ismeretlen tartózkodásu férj vagyona esetleg árverésnek tétetik ki s ez a gyermekek anyagi érdekeit is esetleg sérti, a férj kötelezettségének birói kimondását meg nem akadályozhatja. C. 1905. márcz. 9. G. 597/1904. Gr. XII. 225. 1. G. X. 277. 1. A nő férjével való együttlakás esetében is követelhet megfelelő tartást, illetve egyenértékét. C. 1905. szept, 15. G. 105. Gr. XII. 225. 1. A házasságbontó per befejezése után a nőtartási igény már nem érvényesithető, ha arról a mő a házassági perben kifejezetten lemondott. C. 1905. febr. 8. 5648/1904. ü. o. A tartásdíj fizetésének csak az a czélja, hogy a nő megélhetése biztosittassék, ha azonban a nő oly társadalmi állásban van, amelyben megélhetésénél saját munkaképességének is érvényesülnie kell, a tartásdíj megállapításánál e munkaképesség is mérlegelendő. Curia 1905. jan. 27. I. G. 493. Gr. XII. 228. 1. Ha a szülők beteg leányukat férjétől ennek akarata ellenére ápolás 4*