Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 41 — ugyanannak a férfiúnak legénylakásán több izben megjelent, ott sokszor egy óra, majd másfél óra hosszáig tartózkodott, mely idő alatt a szobában kettőjükön kivül senki sem volt jelen. Felp.-nek miintt férjes nőnek ez a magaviselete olyan jogi beszámitás alá esik, hogy ha annak következtében a férje durva bánásmóddal illette is, ez nem jogosítja fel felperest a házassági együttélés megszakítására és arra, hogy ezen az alapon külön eltartásdijat követelhessen. A m. kir. C. felülvizsgálati tanácsa 1904. évi február hó 6. I. G. 545/903. Gr. X. 39. 1. Abban az esetben, ha az ideiglenes tiötartás a peres felek társadalmi állásának s vagyoni viszonyainak mérlegelésével itéletileg állapittatik meg, a nő nincs elzárva attól, hogy a törvényes feltételek fenforgása mellett a megállapított tartásdíj felemelését utóbb keresetileg érvényesíthesse; olyan esetben azonban, midőn egy előző perben az elváltán élő házasfelek közös akarattal, kölcsönös beleegyezéssel az ideiglenes nőtartás összegét biróság előtt kötött egyezséggel határozták meg, a nő nincsen jogosítva arra, hogy az ekképp egyezségileg megállapított tartásdíj felemelését kérhesse. C. 1904. ápr. 16. I. G. 701/903. Gr. X. 39. 1. Abban az esetben, ha a házassági per bírósága az ideiglenes nőtartás iránti per megindítása előtt vagy annak folyamában a házassági kötelék felbontása felett jogérvényesen határozott és a házassági köteléket egyedül a nő hibájából bontotta fel, az ideiglenes nőtartás iránt indított perben az a kérdés, hogy a különélésre a házasfelek melyikének magatartása szolgáltatott okot, többé jogi megbirálás alá nem vonható, hanem az a jogi álláspont, melyre a házassági per bírósága helyezkedett, az ideiglenes nőtartás iránti perben irányadó. C. 1904. okt. 15. I. G. 238. Gr. X. 39. 1. XI. 310. 1. G. X. 68. 1. A férj, szüleivel szemben is, köteles nejét sértések és bántalmazások ellen megvédeni, s ha ezt a férj nem teszi meg, ugy ez a nő különélésére jogos okul szolgál. C. 1904. szept. 7. 4645. sz. Gr. X. 39. 1. Az ideiglenes női tartásdíj iránti perben a peres felek társadalmi állása s műveltségi foka mellett is az alperes részéről felperes ellen elkövetett tettleges bántalmazások súlyos beszámítás alá esnek. A m. kir. C. felülvizsgálati tanácsa 1904. szept. 2. I. G. 17/904. Gr. X. 40. 1. A házastársak vétkességének kérdése oly értelemben, a miként azt a házasságról szóló törvény a házassági kötelék fentartása vagy megszüntetése szempontjából szabályozza, az ideiglenes nőtartási perben megbirálás tárgyát nem képezhetvén, magában az a körülmény, hogy alperes felperessel nemileg nem érintkezett, nem eredményezheti azt, hogy az a közös háztartásiból távozva, külön eltartását követelhesse; erro csakis a férj vagy hozzátartozóinak egyéb tűrhetetlen viselkedése szolgálhatván alapul. A m. kir. C. felülvizsgálati tanácsa 1904. január 30. 1. G. 524/903. p. sz. Gr. X. 40. 1. Ellenkező: Az életközösség megkezdése és folytatása a- férj kötelessége lévén, ha a férj házastársi kötelezettség teljesítésére képes és erre a házasság megkötése óta hosszú időn át meg kísérletei; sem tesz, ez a férj részéről oly sérelmes magaviselet a nejével szemben, ami miatt a rő jogosan hagyja el a férjét. Curia 1904. jun. 18. G. 55. Gr. X. 40.1. Férjtartás. A törvényes birói gyakorlat szerint a házastársak különválása esetében a nő férjét eltartani nem köteles; már pedig a tényállás sze-