Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

• 42 Magá rint felperes, és neje, az elsőrendű alperes ezidőszerint is különválva élnek. C. 1904. decz. 23. L G. 420. Gr. XI. 326. 1. G. X. 176.1. A különélés elrendelése esetében az erről intézkedő közbenszóló Ítéletben az ideiglenes nőtartás iránti rendelkezés a válóperbeli végitélet jogerőre emelkedéséig kötelező erővel birván, az előbb erre hozott sommás perbeli jogerős itélet hatályát megszünteti. Szegedi T. 1906. márcz. 27. G. 32. Gr. XIV. 583. 1. T. X. 653. L A jogos okból külön élő nő férjétől ideiglenes tartást csak addig követelhet, mig magát a tartásra érdemetlenné nem teszi; azon időponttól kezdve tehát, amikor más férfiúval közös háztartásba lép, ideiglenes tartáshoz való igényét elveszti. C. 1904. nov 26. I. G. 349/904. G. X. 143. 1. A házassági válóperben megítélhető végleges női tartásdíj biztositására törvényileg kimondott biztositási kötelezettség ki .iem terjeszthető az ideiglenes nőtartási dijra, amely utóbbira vonatkozó itélet rendelkezései a házassági válóperbeli Ítélettel önként hatályukat vesztik. C. 1902. április 18. I. G. 660/1901. sz. Gr. VII. 111. 1. A felebbezési bíróság ama megállapított tényből, hogy alperes vagylagosan követelte nejétől, hogy háztartását hozza rendbe, vagy távozzék, helyesen következtette azt, hogy ez magában véve nem volt elegendő ok orra, hogy felperes férjével a házas együttélést megszakítsa. C. 1901. február 15. 1. G. 604/1900. sz. Gr. VII. 111. 1. A válóperben hozott jogerős itélet hatálytalanítja az ideiglenes tartási perben hozott ítéletet. Ennélfogva utóbbi perben marasztalt férjnek a bontási per befejezése után jogában áll a netán ellene a tartási perből kifolyólag intézett vt'-ürehajtás folyamán válás megszüntetési kereset utján szorgalmazni a tartásdíj fizetésére kötelező itélet hatálytalanítását, de njog jogában áll a férjnek e jogát a végrehajtás bevárása nélkül, külön keresettel is érvényesíteni. G. 1901. máj. 10. 148. sz. Gr. VII. 111. 1. Gl. II. 1. 190. lap. Ideiglenes tartásdijat a nő csak az esetben jogosult férjétől követelni, ha a különélés a férj hibájából történt. A különélés alatt a férj részérő] történt az a levélbeli kijelentés, hogy neje elmeállapotánál fogva nem kötelezhető az együttélésre, nem szolgálhat indokul a nőnek arra, hogy férje ajánlatát a házassági együttélés folytatására joggal visszautasíthassa. C. 1900. szept. 22. 305. sz. Gr. VII. 112. 1. Gl. II. 1. 152. 1. Az ideiglenes nőtartás iránti pernek czélja éppen az, hogy mindaddig, mig a válóperben eljáró bíróság jogerős ítéletet hoz, a nő eltartásáról gondoskodva legyen, épp azért nincs helye annak, hogy az ideiglenes nőtartás iránti per a válóper végleges befejezéséig felfüggesztessék. C. 1901. július 4. 30. sz. Gr. VII. 113. 1. ffa a férjétől különváltan élő nő közös kiskorú gyermekeiket maga tartja el, ugy joga van e tartás egyenértékét a férjtől követelni, kivéve, ha a nő férjét minden jogos ok nélkül hagyta el, mely esetben ideiglenes tartásdijat sem a maga, sem gyermekei részére követelni nem jogosult. C. 1901. szept. 20. 291. sz. Gr. VII. 113. 1. Gyermekeknek a bontó per alatti ideiglenes elhelyezése. C. 1899. r decz. 28. 6827. Gl. II. 1. 118. 1. Átváltoztatás egyházi itélet alapján. C. 1897. szept. 9. 2637. Gl. II 1. 120. 1. A H. T. hatálybalépte előtt magyar honosok között Amerikában létesült polgári házasság érvényes. C. 1898. szept. 21. 3440. Gl. II. 1. 120. 1. Magyarországon községi illetőséggel bíró magyar állampolgárok által kötött házasságokra nézve a biráskodás az 1894: XXXI. t.-cz. hatálybalépte óta a 114., 133. és 136.