Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

40 Magánjog időben a visszatérésre szükséges lépések megtételét igazolatlanul elmulasztotta, ez feljogositja a férjet, hogy a nőnek az életközösség helyreállitására vonatkozólag utóbb tett ajánlatát visszautasítsa, s ez esetben ideiglenes női tartásdíj fizetésére nem kötelezhető. C. 1903. deez. 19. G. 436. Gr. X. 36. 1. Magában véve az a körülmény, hogy a nő ok nélkül hagyta el férjét és hogy férje e miatt a bontó pert folyamatba tette, oly tények megállapítása nélkül, amelyekből következtetni lehetne, hogy a nő a különélés alatt erkölcstelen életet folytatott, a házasság társadalmi és erkölcsi jelentőségénél fogva nem fosztja meg a nőt attól az igényétől, hogy a férjéhez visszatérjen, és hogy ha ez a férj hibája miatt meghiúsul, ez alapon férjétől tartásdijat követeljen. C. 1904. április 8. G. 687/903. sz. Gr. X. 37. 1. A nő férjétől nem igényelheti, hogy eltartásáról , külföldön is gondoskodjék. C. 1904. szept. 28. 4122. Gr. X. 37. 1. Az ideiglenes nőtartás kérdésében a kereset alapjául fektetett bántalmazásoknak, amelyek miatt a házastársnak elegendő alapos oka támadhat a házassági együttélést a másik házastársnak a visszatérésre való felhivása ellenére is megtagadni, nem kell szükségkép annyira STilyosaknak és testi sértéseket okozóknak lenniök, hogy azok orvosi észlelés tárgyává is tehetők legvenek. C. 1904. szept. 20. G. 165/904. Gr. X. 38. 1. G. X. 33. 1. Az olyan egyezség, mely nem a házastársak, hanem a nő és a férj atyja között végelválás esetére létesült, a nőnek férje ellen törvényen alapuló ideiglenes női tartás iránti igényének érvényesítését nem gátolhatja. C. 1904. okt. 1. G. 197. Gr. X. 38. 1. G. X. 48.1. A nőnek az a ténye, hogy a férjétől történt különválása után leányukkal festőnek modellt állatott, a házassági életközösségnek nem olyan súlyos megsértése, mely miatt a nő a tartásdijhoz való igényét elvesztette volna. C. 1904. decz. 30. I. G. 432/904. Gr. X. 38. 1. G. X. 185. 1. Az ideiglenes tartás iránti per csak a házassági per meginditása előtt történt sérelmes tények külön bizonyítása mellett indítható meg és így a nő nincs jogosítva ily pert megindítani a bontó perben hozott és még jogerőre nem emelkedett elsőbirósági Ítélet alapján, habár ezen ítéletben a férj vétkessége meg is állapíttatott. C. 1904. jun. 10. I. G. 164. Gr. X. 38. 1. A szülőknek az a cselekménye, hogy fiuknak Amerikába szökve, kivándorlását elősegítették e czélra szükséges pénzösszeg adásával, és ezáltal fiuknak vagyontalan, beteges és keresetképtelen feleségét oly helyzetbe juttatták, hogy eltartása végett férjének netaláni keresményéhez bírói segélylyel sem férhet, jogilag maga után vonja nemcsak az elhagyott kiskorú unokák eltartása iránti törvényszerű kötelezettségét, hanem, tekintettel alperesek kedvező vagyoni helyzetére is, a vagyontalan és keresetképtelen menyükről való gondoskodás kötelezettségét is. C. 1904. okt. 7. G. 438. Gr. X. 38. 1. Gl. II. 1. 198. 1. G. X. 51. 1. Az ideiglenes nőtartásra kötelezett férj elhalálozásával a férjnek az ideiglenes tartás iránti kötelezettsége megszűnik; és ekkor már a nőt a tartás helyett férje után az özvegyi jog illeti meg. C. 1904. június 9. I. G. 30/904. Gr. X. 38.1. V. ö. Az ideiglenes nőtartás a férj halálát követő időre, ha a férj a tartás iránti per folyama alatt meghal, meg nem ítélhető. Curia 1904. nov. 8. G. 297. Gr. XI. 324.1. Felperes a közte és alperes között fennállott együttélés tartama alatt egy más férfiúval több izben karonfogva sétált, ezt ugy a kertben, mint az utczán megtette,