Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

38 Magánjog viselet bármilyen rendű és állású házastársak között jogos indokul szolgál arra, hogy a férj a közös háztartást megszüntesse. Curia 1902. június 20. G. 71. sz. Gr. VII. 104. 1. A férj nejének eltartására csak abban az esetben kötelezhető, ha a kü­lönélésre ö szolgáltatott okot. C. 1899. márez. 16. 615. sz. Gr. VII. 104. 1. Az ideiglenes nőtartás önálló som­más keresettel a válóper keretén kívül is érvényesíthető. 1898. nov. 12. 317. sz. Gr. VII. 105. L A házastársak a válóper befejeztéig s annak jogerős eldöntése után is a fizetendő ideiglenes nőtartás iránt szabadon egyezkedhetnek. C. 1898. deczember 29. I. G. 439. sz. Gr. VII. 105. 1. Az állandó törvényes birói gyakor­lat által elfogadott jogszabály az, hogy a midőn az önálló vagyonnal nem biró fiu az apa beleegyezésé­vel vette el nejét, és a fiu egész tevékenységét az apai vagyon meg­munkálásában, vagy az apai üzlet­ben ennek érdekében ós vagyona gyarapítására érvényesiti, a külön­élésre kényszerült nő pedig vagyon­talan és keresetképtelen, a nő tar­tása iránti kötelezettség a fiu apját is terheli. (C. 1900. decz. 22. I. G. 499. sz.) — Azonos: (Curia 1899. november 4. 383. sz.) Gr. VII. 107. 1. ós 132 1. Annak, hogy a különváltam élő nő férjének atyja ellen tartásdíj iránti igényt érvényesíthessen, elő­feltétele az, hogy az önálló vagyon­nal vagy keresettel nem biró fiu az apai házhoz, az atyai vagyonba az apa beleegyezésével nősült légyen és tevékenységét állandóam az atya vagyonának megmunkálá­sában érvényesítse a nélkül, hogy önálló foglalkozással bírt volna A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1904. évi augusztus hó 31. G. 112. 1904. sz. Gr. X. 40. 1. Az a nő, a ki férje házát elhagyta, nemcsak akkor követelhet férjétől tartásdijat, ha a férj elhagyására ennek tűrhetetlen magaviselete okot szolgáltatott, hanem akkor is ha a férj, bár neje hajlandó hozzá visszatérni, ennek visszafogadását alapos ok nélkül megtagadja. C. 1900. november 27. 422. Gr. VII. 107. 1.) A nő rendszerint csak férjétől kö­vetelhet tartásdijat; ha azonban a vagyontalan fiu apja beleegyezé­sével vitte nejét az apai vagyonba, melynek megmunkálásában a fiu is részt vesz, ez esetben az önhi­báján kivül különélésre kénysze­rült nőnek a férje apja ellen is van ideiglenes, illetve rendes nő­tartás iránti jogosultsága. Curia 1899. november 4. G. 383. sz. Gr. VII. 105. 1. A házassági életközösség a férj és feleségnek egymással való élését követeli meg, ha pedig ezt a férj fentartani nem kívánja és bele­egyezett abba, hogy a nő külön éljen, a házassági viszonyból eredő tartási kötelezettség alól a férj nem szabadulhat. C. 1898. okt. 21. 263. sz. Gr. VII. 105. 1. Gl. II. 1. 154. 1. Hasonló: C. 1896. jul. 12. I. G. 223. sz. Az 1894: XXXI. t.-cz. 90. §-ának rendelkezése az ideiglenes nőtar­tásdij iránti sommás perekben nem alkalmazandó. C. 296/97 sz. Gr. VII. 106. 1. Jogszabály ugyan, hogy abban az esetben, ha a tényleges különélés megkezdésére a férj hibája szol­gáltatott okot, a férj nejét külön eltartani köteles, azonban annak a kérdésnek a megbi rálásánál, váj­jon a férj nejének ideiglenes el­tart ására kötelezendő-e vagy nem? a nőnek a különélés ideje alatt folytatott életmódja is lényeges befolyással bír. C. 1897. október 8. I. G. 253. sz. Gr. VII. 106. 1. ('•]. II. 1. 185. 1. Hasonló: C. 1896. nov. 17. I. G. 264. sz. A II. T. 77. §-ra alapított bontó ke­reseteknél — nem lévén ágytól és asztaltól való elválasztásnak helye — a 102. §-ban felhozott ideiglenes nőtartás nem ítélhető

Next

/
Thumbnails
Contents