Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 37 meg. C. 1899. decz. 21. 5086. sz. Gr. VII. 106. 1. Az ideiglenes nőtartás iránt indi­tott sommás perben eljáró bíró­ság csak a sommás perben felme­rült körülményekre lehet tekin­tettel, következéskép azt a kérdést, hogy alperes szolgáltatott-e okot a különélésre, saját hatáskörében dönti el. Curia 1901. január 26. 571/900. Gr. VII. 107. 1. Az ideiglenes nőtartás czélja az, hogy addig is, mig a házasság felbontása iránti perben e rész­ben a házasfelek közötti viszonyt régérvényesen szabályozó Ítélet keletkezik, a nő életföntartása biztosittassék; ennek folytán az ideiglenes nőtartás megállapítá­sánál a nőnek nemcsak vagyoni viszonyai, hanem keresetképessége is figyelembe veendő. Curia 1899. deczember 11. 507. sz. Gr. VII. 107. 1. Gl. II. 1. 180. 1. Ha a házasfelek a férj szüleivel kö­zös háztartásban élnek, a nő nem csak akkor jogosult külön tárta,, igényelni, ba vele szemben a f '-rj tanusit tűrhetetlen viselkedést, hanem akkor is, ha e tűrhetetlen viselkedés a férj hozzátartozói ré­széről nyilvánul. C. 1901. máj. 24. I. G. 176. Gr. VII. 107. 1. Gl. II. 1. 151. 1. Az ideiglenes nőtartást igénylő nő azt, hogy a különválásra a férj viselkedése szolgáltatott okot, nem tartozik bizonyítani olyan esetben, amikor a férj kijelentette, hogy nejével az együttélést folytatni nem akarja, mivel ez esetben a férj tartozik kimutatni oly ténye­ket, amelyek által a vissza nem fogadás indokoltnak jelentkezik. C. 1900. decz. 21. 493. sz. Gr. VII. 108. 1. Abban az esetben is, ha a tényleges különélés megkezdésére a férj hi­bája szolgáltatott okot, annak a kérdésnek megbirálásánál, vájjon a férj neje részére ideiglenes tar­tásdíj fizetésére kötelezendő-e vagy sem? a nőnek a különélés ideje alatt folytatott életmódja lénye­ges befolyással bir. C. 1900. decz. 15. 477. sz. Gr. VII. 108. A férj visszafogadási készségére vo­natkozó nyilatkozat ténykérdés. C. 1902. nov. 15. 290. sz. Gr. VII. 108. 1. A nő külön tartásra igényt nem tarthat, ha az a különélés alatt erkölcstelen életet folytatott. 902. jun. 20. 72. sz. Gr. VII. 108. 1. Ha a nő vagyoni viszonyai kedve­zőbbek férjééinél, sőt utóbbi va­gyoni romlását idézné elő a tar­tásdíj fizetése: ugy nem kötelez­hető a férj a tartásdíjra, még ha ő adott is okot a közös együttélés megszakítására. C. 1902. október 31. G. 355. sz. Gr. VII. 108. 1. Amennyiben a házastársak a férj szüleinél laknak, nemcsak a férj­nek, hanem a család tagjai és hoz­zátartozóinak tűrhetetlen visel­kedése is okul szolgálhat arra, hogy a nő az együttélést megsza­kítsa. C. 1902. május 23. I. G. 23. Gr. VII. 108. 1. A válóperben hozott ítélet az ideig­lenes nőtartás iránti perben hozott Ítéletet a törvénvnél fogva hatá­lyon kívül helyezi. C. 1902. febr. 28. 580/900. sz. Gr. VII. 108. 1. A nőnek későbbi, a különélés utáni magaviselete is tekintetbe veendő a tartásdíj megállapításánál, s in­dokul szolgáihat arra, hogy a bí­róság a férjet ez alól esetleg fel is menthesse. C. 1900. szept. 7. 275. sz. Gr. VII. 111. 1. Általános jogszabály az, hogy a nő férjétől ideiglenes különtartást csak akkor jogosult követelni, ha a házas együttélés megszakítása a férj ténykedésére vezethető vissza. C. 1900. szept. 21. I. G. 292. sz. Gr. VII. 111. 1. A nőnek az együttélés megszakítása utáni életmódja lényegesen befo­lyásolja a tartásdíjra vonatkozó jogát, illetve igényét. C. 1902. ápr. 4. 33. sz. Gr. VII. 109. 1. Gl. II. 1. 191. 1. V. ö. C. 1899. decz. 14. I. G. 468. sz. C. 1900. máj. 26. I. G. 179. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents