Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 35 táblát érdemleges ítélet hozatalára utasítja. Curia 985/901. sz. Ellenkező: Curia 5981/92. sz. Gr. VII. 102. 1. A 100. §-ban meghatározott 3 havi határidő elmulasztása igazolással nem orvosolható s kizárólag a 83. §. második bekezdése alkalmazandó. Curia 67/900., 727/901. sz. Gr. VII. 102. 1. Az elsőbiróság ítélete után a magyar állampolgárok közé felvett házasfelekkel szemben a magyar bíróság a házasság felbontása iránti perben eljárni hivatva van. Curia 1G04. november 15. 4416. Gr. X. 58. 1. ügy az ideiglenes, mint a végleges nőtartás Ítélettel s nem végzéssel döntendő el. Curia 5086/99. sz. Gr. VII. 102. 1. Nyilvánvaló, hogy amennyiben a házassági per bírósága jogérvényesen határozott az ideiglenes nőtartás iránti per meginditása előtt, vagy annak folyamában a házassági kötelék felbontásáról és a házassági köteléket egyedül a nő hibájából bontotta fel, az ideiglenes nőtartás iránt inditott perben az a kérdés, hogy a különélésre a házasfelek melyikének magatartása szolgáltatott okot, többé nem vonható jogi megbirálás alá, hanem az a jogi álláspont, melyre a válóper birósága helyezkedett, az ideiglenes nőtartás iránti perben is irányadó; de különben is a nő ideiglenes eltartásáról ily esetben már nem kell gondoskodni. Curia 1902. szept. 5-én G. 99/902. sz. Gr. VII. 102. Perújításnak a nőtartás kérdésében nincs helye, ha a nő az alapperben vétkesnek nvilvánittatott. Curia 8476/902. sz. Gr. VII. 103. 1. A házasfeleknek szabadságukban áll vagyoni viszonyaikat szerződéssel szabályozni; következőleg az ideiglenes nőtartás tekintetében is köthetnek egyezséget, mely a 102. §. dispositiv rendelkezc-se helyébe lép s a felekre nézve kötelező. C. 189S. május 26. 114. sz. Gr. VII. 103. 1. Az a körülmény, hogy a nőnek magánvagyona van, nem mentesiti a férjet tartási kötelezettségétől, hanem az csak figyelembe veendő a tartásdíj összegének meghatározásánál. Curia 1899. január 19. 1. G. 476. sz. Gr. VII. 103. 1. Ideiglenes nőtartás iránti perben viszonkeresetileg csak oly összegnek beszámítása lévén sikerrel kérelmezhető, mely összeget felperes tarrásdij fejében vett fel: a házastárs vagyoni viszonyai rendezését és ebből folyó minden más követelést alperes neje ellen csak a válóperben érvényesítheti. C. 1S99. márcz. 4-én I." G. 609. sz. Gr. VII. 103. 1. Jogszabálv az, hogy abban az esetben, ha a házastársi együttélés megszakítása az által következik be, hogy a férj nejét a közös háztartás elhagyására felhívta s eme felhívás következtében a nő tényleg el. távozott, a férj különélő nejét rendszerint eltartani köteles, ha csak oly tényeket nem bizonyíthat, melyekből következtetni lehet, hogy a nő oly tűrhetetlen viselkedést tanúsított, amely a férjet feljogosítja arra, hogy nejét a házasélet megszakítására felhívja. 1899. jun. 2.^86. sz. Gr. VII. 103. 1. Gl. II. 1. 158. 1. ..Büdös dög", disznó", „nagy marha" is „fene ette volna meg magát az anyjával és apjával együtt" kifejezésekkel illette felperes alperest; felperesnek eme az apa és gyermeke közötti benső szeretetet állandóan mélyen sértő viselkedése elegendően alkalmas arra, hogy különösen tekintettel a peres félnek társadalmi állására, a nemes szülői érzületeiben mélyen sértett apára nézve leánya mostoha anyjával, habár az neje is, a további együttélést lehetetlenné teaye. O. 1902. szept. 19. 135. sz. Gr. VII. 104. 1. Gl. II. 1. 153. 1. A házassági életközösség teljes hiánya a nő magatartásának folytonosságát feltételezi s minthogy a nő részéről tanúsított ilyen maga3*