Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

406 Magánjog dott fél sikerrel hivatkozhatnék közjegyzői okirat hiánya miatt az , ügylet érvénytelenségére. Ámde a közjegyzői okirat magában véve nem jogosithatja fel felpereseket arra, hogy saját cselekményeikkel szemben támadólag fellépjenek, mivel a fenforgó esetben bizonyítva van, hogy a peres felek közötti adásvétel a községi biró közreműködésével éppen a felperesek kedvezményezéséből és kérelmére nyilvánosan történt s tekintve, hogy felperesek az eladott ingatlan vételárát felvették, az ingatlant alperesek mint vevők birtokába átadták, éveken át minden ellenmondás nélkül békés birtokukban is hagyták, mindezen cselekményeikkel az ügyletet később is magukévá tették s azt megerősítették, ily helyzetben tehát azt abból az indokból sikerrel meg nem támadhatják, hogy a szerződés létrejötte idejében fennállott idézett törvény az ügyletről közjegyzői okirat kiállítását kivánta meg. C. 1890 márcz. 19. 263. sz. Gr. VIII. 635—636. 1. Az alkupontozatok befejezett adásvételi szerződést nem képeznek, hanem csak előzetes szerződést arra nézve, hogy az ügyfelek későbbi időpontban adásvételi szerződést fognak kötni az ingatlanra, az ily szerződésre nézve az adásvételi szerződésre vonatkozóan fennálló jogszabályok nem alkalmazhatók s a haszonbéri szerződés felmondhatására s annak megszüntetésére alapul el nem fogadhatók. C. mint felülvizsg. biróság 1904 aug. 8. I. G. 428/1904. sz. Gr. X. 167. 1. Olyan esetben, midőn a szerződő felek irni és olvasni tudnak, a szerződés érvényesen megkötöttnek tekintendő akkor is, ha annak tartalma aláirás előtt a felek előtt fel nem olvastatott és meg nem magyaráztatott. C. 1904 okt. 25. G. 265. sz. Gr. X. 133. 1. A szerződő felek a tőlük fü"-gö jogviszonyok megállapítása vagy mv.-a esetén akaratuk kinyilvánításánál alakszerűséghez kötve csak akkor vannak, ha az törvényes szabály folytán az ügylet érvényességének feltételét képezi, máskülönben pedig a joghatályos módon bármely formában történt akaratnyivánitással szabadon alapithatnak meg jogviszonyokat. C. 1896 jnn. 12. I. G. 142. sz. Gl. II. 2. 469. 1. Az egyik szerződő félre nézve szükséges külkellék hiányának hatálya a többi szerződő félre nézve. Abban az esetben, ha a jogügylet az egyik szerződő félre nézve a törvény által előirt külkellék hiánya miatt érvénytelen, ez az ügylet a többi szerződő felekre nézve, kik magukat törvény szerint önállóan kötelezhették, érvényes. 1899 márczius 13. G. 10. sz. Gl. II. 2. 470.1. Az ügyvédi munka teljesítése utáni jutalomdij-egyezkedéshez nem kell okirat. C. 1896. G. 40. sz. Minthogy az ügyvédi jutalomdíj iránti előleges egyezkedés érvényességéhez az 1874: XXXIV. t.-cz. 54. §-a értelmében okirat szükséges, amely okiratot az alaki természetű s a tartozás ténybeli alapját fel nem tüntető váltó nem pótolhatja, következésképp a kereseti váltó magában véve jogos követelési alapnak nem tekinthető. C. 1900 febr. 14. 1373. sz. Az ügyvédi rendtartás 54. §-a 3. bekezdése szerint csak az ügyvédi díjnak előleges egyezkedés mellett történt megállapításánál szükséges írásbeli megállapodás, de nem az ügyvédi dijnak utólagosan megállapításánál. C. 1900 febr. 16. 5105/1899. sz. Gl. II. 2, 470. 1. Mezei munkások megszerzésének közvetítése iránti szerződés. Az 1876: XIII. t.-cz. 85. §-a az írásban megkötött szerződés érvényességi kellékéül a községi elöljáró vagy helyettesének láttamozását csupán azokra a szerződésekre nézve írja elő, melyek a munkaadó és munkások közti munka elvállalása iránt jöttek létre, de nem azokra is, amelyeknek tárgyát a mezei munkások megszerzésének közvetítése képezi. Pozsonyi T.