Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 407 1898 ápr. 12. G. 12. Gl. II. 2. 470. 1. Még ki nem töltött szerződési űrlap aláirása vagy e helyett kézjegygyei való ellátása a szerződés irásba foglalásával nem egyértelmű. Temesvári T. 1901 ok't. 18. G. 85. sz. Gl. II. 2. 472. 1. A felek akaratelhatározásától eltérő szerződési okirat. A szerződő felekre nézve az alkalmazandó anyagi jogszabályt maga a szerződés alkotja, a felek között a szerződést azoknak egységesen történt ügyleti akaratkijelentése képezi és okirat mellett sincs kizárva annak lehetősége és bizonyitása, hogy az illető okirat tartalmilag valótlan, illetve a feleknek egységesen történt ügyleti akaratkijelentését nem tartalmazza, hanem a feleknek más volt az egységesen történt akaratkijelentése. C. 1901. máj. 15. I. G. 164. sz. Gl. II. 2. 473. 1. írásbeli szerződés tartalmának bizonyítása az okirat bemutatása nélkül. C. 1892 nov. 20. 4519. sz. Gl. II. 2. 470. 1. Ellenkező: Ha a felek a köztük létrejött ügyletet irásba foglalták, a köztük létesített ügylet jogi természetének megbirálásánál első sorban az okirat tartalma az irányadó és annak ismerete nélkül az, hogy a felek szándéka mily ügyletet létesítésére irányult, meg nem állapitr ható. 0. 1898 febr. 3. I. G. 479. sz. Állandóan követett jogszabály az, hogy oly esetben, amikor az egymással jogviszonyban lévő felek a jogviszonyra vonatkozóan okiratot állítanak ki és eme jogviszonyból érvényesíteni kivánt jogok és kötelezettségek megállapítása czéljából az okiratot fel is mutatják, a jogviszony és illetve a jog és kötelezettség mérvének a meghatározására is csupán az okirat az irányadó. Kassai T. 1900 jan. 18. G. 102/1899. sz. Gl. II. 2. 477. 1. A szerződési okirat aláirása kiállítóként vagy tanukónt. C. 1903 jun. 24. I. G. 116. sz. Gl. II. 2. 477. 1. Az ellenkező bizonyítás nélkül a betűkkel és számokkal irott vételár között jelentkező eltérés miatt a betűkkel kifejezett összeget kell a valóságos vételárul elfogadni. C. 1894 decz. 15. 71. sz. Gl. II. 2. 478. 1. Az okirat nyomtatott része a kiállítóra nézve ugyanazzal a hatálylyal bir, mint annak irott része. C. 1899 nov. 15. G. 404. sz. Gl. II. 2. 479. 1. Házastársak közötti jogügylet alakisága. Téves a törvénynek olyan magyarázata, hogy a házasfelek között vagyoni viszonyaik szabályozása tárgyában kötött jogügylet érvényességéhez megkívántató közjegyzői okirat nem szükséges akkor, ba tényleg különváltan élnek és egymással válóperben is állanak. (1886: VII. t.-cz. 22. §.) C. I. G. 348/1897. sz. Gr. VIII. 636. 1. Azon ügylet érvényességéhez, amely szerint a férj neje részére a természetben való eltartás helyett havi tartásdíjnak megfizetését kötelezi, köziecrvzői okirat szükséges. 1886 : VII. t.-cz. 22. % a) p. C. I. G. 381/1897. sz. Gr. VIII. 636.1. A házastársak egymás ellen fennálló kölcsönkövetelései elenyésztét tanúsító elismervénjTek nem tartoznak azok közé az iratok közé, amelyek érvényességét az 1886: VII. t.-cz. 22. §. b) pontja közjegyzői okirathoz köti. C. I. G. 471/1900. sz. Gr. VIII. 636. 1. Ha a házasfelek vagyoni viszonyaik szabályozása végett nem közjegyzői okiratba foglalt egyezségre léptek és ennek alapján az egyik fél a megállapodáshoz képest szolgáltatást teljesített, ennek jogi következménye nem az, hogy a másik fél ama jogot, melyről lemondott, nem érvényesítheti, hanem az 1886: VII. t.-cz. 22. §-ának végső bekezdése szerint egyedül az, hogy a jogügyletet létesített felek