Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 403 hogy neje kinyilatkoztatott bele­egyezése nélkül vagyonán oly épit­kezéseket létesítsen, amely a keze­lés alá tartozó jövedelmekben fe­dezetet nem találván, annak törzs­vagyonát támadja meg, de mint­hogy másodrendű alperes (I. r. alperes neje) az építkezéstől, me­lyekről nemcsak tudomással bírt,, de azokat naponkint megtekintette, a felperest nem tiltotta el, de sőt elismerése szerint a kérdésben levő építkezésekre a felperesnek a saját pénzéből férje által törlesztésre 1000 forintot fizetett, az építkezés megtételéhez hozzájárultnak tekin­tendő. C. 1895 szeptember 3. 5210. sz. Gr. VIII. 633. 1. Gl. II. 2. 465. 1. A házastársak együttes jelenlétében a nő javairól a férj által jogérvé­nyes jogügylet köthető, amennyiben ennek a nő kifejezetten ellene nem mond. C. 1896 május 7. 7798/95. Gr. VIII. 633. 1. Gl. II. 2. 466. 1. Abból a körülményből, hogy alp.-ek miheztartás végett alakszerűén ér­tesülvén arról, hogy felp. velük szemben is a biztosítási szerződést felmondotta, e felmondás iránt va­lamely megjegyzést vagy fentartást haladéktalanul nem tettek, a jelen esetben jogszerűen következik az, hogy ez által alp.-ek is a biztosítási szerődésnek felp. által kijelentett felbontásához hozzájárultaknak te­kintendők. C. 1900 okt. 18. I. G. 342. sz. Gl. II. 2. 467. 1. A szerződési akaratot nemcsak kife­jezetten szavakkal, hanem hallgató­lag is lehet nyilvánítani oly cselek­vények által, melyek a szerződési akaratban való kétkedésre minden észszerű okot kizárnak. C. 1898 április 20. G. 130. sz. Gr. VIII. 633. 1. Gl. II. 2. 466. 1. A puszta hallgatás beleegyezésnek csak akkor tekinthető, ha a fen­forgó összes körülmények mérlege­lése mellett semmi kétség sincs an­nak akaratára nézve, aki hallgatott akkor, amikor nyilatkozhatott és nyilatkozni tartozott volna. Bpesti T, 1898. szept. 6. I. G. 143. Gl. II. 2. 466. 1. Ügyleti lekötelezés nemcsak kizárólag és az egész ügyletet magában fog­laló Írásbeli vagy szóbeli kijelen­tés által, hanem esetleg olyan kül­sőleg nyilvánuló egyéb cselekmé­nyek által is létesülhet, amelyek jogilag alkalmasak annak megálla­pítására, hogy az illető ügyleti le­kötelezés létre jött. C. I. G. 1906 márcz. 22. 584/905. G. XI. 272. 1. Elfogadási nyilatkozat. Az áru megrendeléséről felvett ok­iratnak az olyan egyén által történt átvétele, aki ügyletek kötésére a ke­reskedő részéről nem volt megbízva, hanem csak arra, hogy megrendelé­seket gyűjtsön és ugyancsak az ügynöknek ez alkalommal tett bár­miféle kijelentése nem eredményez a kereskedő részéről a megrendelőé­vel egyező akarat nyilvánítását s igy ahhoz, hogy szerződés létrejöj­jön, a tett ajánlat elfogadásáról való értesítés megkívántatik. Ez az értesítés a kikötött vagy a körül­mények között a válasz adására szükséges idő alatt meg nem tör­ténvén, a megrendelő az ajánlatá­hoz többé kötve nincs. (K. T. 315. §.) C. I. G. 572/901. sz. Gr. VIII. 633. 1. Midőn a szerződés a megbízó jóváha­gyásának fentartása mellett kötte­tett, a felek jogviszonyainak a meg­birálásánál a megbízott által tett szóbeli kijelentések, ha ahhoz az, aki a szerződés jóváhagyására hi­vatva van, kifejezetten hozzá nem járult, jogi hatálylyal nem birnak. Cnria 1904 nov. 24. G. 612/904. Gr. X. 133. 1. Oly esetben, melyben a szerződő felek valamelyikére nézve a fennálló tör­vényes rendelkezések értelmében a szerződés érvénye hatósági jóváha­gyástól függ, erre vonatkozó külön kikötés hiányában is az illető szer­ződésből a másik szerződő fél csak ugy érvényesíthetvén jogokat, ha ez a jóváhagyás tényleg bekövetke­zett, az a későbbi szerző, aki ennek tudatában szerezte meg az ilyen feltételes joghatályu szerződésben foglalt jogokat, nem követelhet sa­26*

Next

/
Thumbnails
Contents