Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

404 Magánjog iát jogelődétől kártérítést azon az alapon, hog-y a szerződés jóvá nem hagyatott. C. 1899 febr. 18. 1/899. Gr. 633—634. 1. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 5. §-a kizárólag azokról az esőtekről intézkedik, amelyekben a törvényhatóság határozatai jóváhagyás végett az illető miniszterhez felebbezés vagy panasz hiányában is felterjesztendők. C. 1902 ápr. 24. G. 663/901. Gr. VIII. 634. 1. Ha a közgyűlés a városi tanácsot a szerződés megkötésével megbizta, abból az következik, hogy a szerződés létrejötte írásbeli alakhoz volt kötve, minthogy pedig az Írásbeli szerződést, melyben annak érvényét felperes maga a közgyűlés jóváhagyásától tette függővé, a közgyűlés nem hagyta jóvá, kimondatott, hogy a felek közt szerződés létre sem jötlt. C. 1904 nov. 2. 6446/903. Gr. X. 131. 1. Harmadik személy (hatóság) jóváhagyását igénylő szerződés megkötése C. 1893. nov. 10. 11.870/892. sz. Gl. II. 2. 468. 1. A megyei hatóság jóváhagyta az alp. község képviselőtestületének azt a határozatát, hogy az előirányzott költségen a községi építkezések a bemutatott terv mellett foganatba vétessenek; tehát a feltétlenül szükséges pótmunkákat illetőleg külön mecryehatósági jóváhagyás nem szükséges. C. 1898 okt. 20. I. G. 261. sz. Gl. II. 2. 468. 1. Téves a felebbezési bíróságnak az a kijelentése, hogy a kereset alapjául szolgáló szerződés joghatályossá váltához a törvényhatóság jóváhagyása lenne szükséges, mert az 1886: XXII. t.-cz. 120. §-ának az a rendelkezése, hogy a községi vagyon bérbeadását tárgyazó szerződés a községre nézve csak a törvényhatóság jóváhagyása után válik kötelezővé, nem azzal az értelemmel bír, hogy a jóváhagyás alá nem bocsátott ilyen tárgyú szerződésből a haszonbérbevevőre kötelezettség nem származnék, kizárja azt a feltevést ujrvanazon törvény 24. §-nak az a rendelkezése, amely csak a hat éven lul törjed*") időtartamra kötött haszonbérleteknél kívánja meg feltétlenül a törvényhatóság jóváhap '"-Mt s állapítja meg azt, hogy az erre vonatkozó községi határozat jóváhagvás után hajtathatik végre. C. 1899 okt. 4. I. G. 300. sz. Gl. II. 2. 468. 1. A róm. kath. hitközség és a politikai község között kötött bérleti szerződés egyfelől a püspöki, másfelől a törvényhatósági jóváhagyás hiányában is érvényes. C. I. G. 1906 máj. 5. 698/905. sz. G. XI. 338. 1. Egyezségi ajánlat hatálya. Jogszabály, hogy az által, ha a hitelező követelésének kielégítésére békés uton kevesebb összeget hajlandó elfogadni, amennyiben a békés kiegyenlítés meg nem történik, még nem veszti el azt a jogát, hogy per esetében egész követelését, tehát a többletet is érvényesíthesse: mégis, mert felp. maga sem állította, hogy 150 frtos nyugtáját azzal a kifejezett kijelentéssel küldte el a leltározó közegnek, hogy az esetre, ha ezen összeg neki az örökösök által békés uton ki nem fizettetik, dijait magasabb összegben, jelesül pedig 262 frt. 50 krban fogja per utján követelni, a felebbezési bíróság helyesen állapította meg azt a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállást, hogy felp. összes orvosi dija csupán az önmaga által bejelentett 150 frt búi áll; a felp. által vitatott abból az egyéni feltevésből pedig, hogy dijait alp.-ek per nélkül fogják kifizetni, oly jogviszony, hogy felp. a békés kiegyenlítés hiányában a J 50 írtnál magasabb összeget követelhessen, nem származik. C. 1899 okt. 23. G. 81. sz. Gl. II. 2. 467. 1. Az a kijelentés, hogy alperes a felperesnek követelését jogosnak el nem ismeri ugyan, de azt részletekben hajlandó megfizetni, nem tekinthető oly határozott jogelis-