Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

400 Magánjog jan. 13. I. G. 335. sz. Gl. II. 2. 474. 1. Alaptalan alp.-éknek az aj pontra fektetett panaszuk is, mert a peres felek közt létrejött ügylet adásvevési, tehát a kötelmi jognak körébe eső ügylet, nem pedig telekkönyvi ügy, amiből kifolyólag annak jogi megbirálásánál az országos birói értekezlet 156. §-a értelmében az osztrák polgári törvénykönyv alkalmazást sem nyerhet, de különben is, amikor a felebbezési biróság azt állapitotta meg, hogy peres felek közt a keresetben körülirt ingatlanra nézve érvényes adásvevési szerződés jött létre és ebből kifolyólag alp.-eket a nem vitás vételárhátralék megfizetésére kötelezte, anyagi jogszabályt meg nem sértett, mert általánosan elfogadott jogszabály az, hogy valamely ingatlan adásvrtelére nézve a szerződés akár szóbelileg, akár irásbelileg érvényesen megköthető, és hogy csak az esetben nem tekinthető az adásvételi szerződés annak irásba foglalása és aláirása előtt megkötöttnek, ha a szerződő felek Írásbeli szerződés kötésében állapodtak meg. Bp. T. 1897 jan. 22. I. G. 265/96. sz. Gl. II. 2. 474. 1. Ha a szerződő felek a szóbeli megállapodásnak irásba foglalását megemlítik, ez nem a szerződés érvényessége feltételéül, hanem a teljesités egyik alkatrészéül tekintendő. A szerződés érvényessége az irásba foglalástól csak akkor van függővé téve, ha az köttetik ki, hogy a szóbeli megállapodások addig, mig azok irásba nem foglaltatnak, kötelezővé nem válnak. C. 1899 febr. 22. G. 577. sz. Azonos: C. 1899 okt. 10. 694. sz. Gl. II. 2. 475. 1. C. 1900 máj. 1. G. 130. Gl. II. 2. 476. 1. Jogszabály, hogy csupán az igérettevő bőkezűségére valló és hálájának kifejezést adó czélzattal tett oly fizetési Ígéretből, melynél fogva az igérttevő az irányában tett szolgálatok megjutalmazását, amely szolgálatokért azonban a szolgálattevő fél sem a törvénynél, sem az igérettevő féllel szemben fennálló jogviszonynál fogva az igérettevő féltől fizetést nem követelhet, igéri, de egyúttal Ígéretének beváltását az általa megjelölt kötelező okirat kiállításától teszi függővé, fizetési kötelezettség az igérettevő fél által megjelölt kötelező okirat kiállítása nélkül nem származik. Curia 1901 szept. 20. I. G. 134. sz. Gl. II. 2. 476. 1. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint ügyleti lekötelezés nemcsak kizárólag és az egész ügyletet magában foglaló Írásbeli vagy szóbeli kijelentés által, hanem esetleg olyan külsőleg nyilvánuló egyéb cselekmények által is létesülhet, amelyek jogilag alkalmasak annak megállapítására, hogy az illető ügyleti lekötelezés létre jött. Curia L906 márcz. 22. I. G. 584/905. sz. Gr. XIII. 343. 1. Készpénzre irányuló követelésnél elégséges annak a jogügyletnek vagy ténynek kereseti alapul való megjelölése, amelyből az alp. fizetési kötelezettsége keletkezett és a biróság feladata, hogy az érvényesített követelés alapját az anyagi jog szabályainak megfelelően minősítse. C. 1906 márczius 1. G. 527/905. sz. Gr. XIII. 344. 1. Midőn magának az okiratnak tartalmából kitűnik az, hogy mi volt a jogügylet megkötésében résztvevő feleknek akarategysége s a perben nem kéretett annak megállapítása, hogy a felek az okirat kiállítása után oly egyértelmű kijelentést tettek volna, hogy az okiratban foglalt ügyletet hatályon kivül helyezik s ettől eltérő uj ügyletet létesítenek: nincsen helye annak, hogy a per egyéb adataiból állapíttassák meg, mi volt a felek akarategysége. C. 1906 ápr. 9. I. G. 646/905. sz. Gr. XIII. 345. 1. Jogszabály az, hogy azt, aki szeszes italok túlságos élvezése miatt vesztette el mulóan öntudatát, csupán akkor nem terheli az ilyen állapot-