Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 401 ban elkövetett károsító cselekményért való felelősség, ha hibáján kívül jutott ily állapotba. Szegedi T. 906 febr. 10. 1905 G. 265. sz. Gr. XIII. 346. 1. Amidőn egyfelől eladó a vevő kedvezőtlen vagyoni viszonyától feltételezetten az ügylettől való elállhatást magának fentartotta, másfelől pedig vevő az ügylet hatályát feleségének hozzájárulásától tette függővé, a felek ujabbi nyilatkozata előtt a szerződés a maga egészében jogilag véglegesen létrejöttnek még nem tekinthető. C. I. G. 906 szept. 11. 171/906. sz. G. XII. 23. 1. Ha a szerződő felek közül az, ki az írásbeli szerződést elkészítette, ennek megkötésekor az okiratot a másik szerződő félnek szóval az Írástól eltérő értelemben magyarázta meg, ez az eltérő magyarázat a felek közötti jogviszony megbirálásánál tekintetbe nem veendő. Curia I. G. 386. 1900 Gr. VIII. 632. 1. Az irásba foglalt szerződés érvényességének nem szüks'aképeni feltétele az, hogy azt szóbeli megállapodás előzze meg, hanem a szerződésben foglalt megállapodások akkor is kötelezővé válnak, ha annak tartalmáról a szerződő felek tudomással bírnak és annak tartalmát ismervén, bár szóbeli kijelentést annak elfogadása iránt nem nyilvánítanak, azt mégis aláírják. Curia I. G. 488/900. sz. Gr. VIII. 632. 1 Gl. II. 2. 472. 1. V. ö.: C. 1899 okt. 21. I. G. 318. Gl. II. 471.1. Az irásba foglalt szerződés érvényességének nem szükségképpen föltétele az, hogy azt szóbeli megállapodás vagy akaratkije1 entés előzze meg, hanem a szerződésbe fölvett föltételek akkor is kötelezővé válnak, ha a szerződés az egyik fél által irásbafogla.ltan, a többi szerződő fölökkel elfogadás ós aláírás végett közöltetik és azt az irni és olvasni tudó ellenérdekű felek tényleg aláírják. Ezzel szemben nem is vitatható sikerrel, hogy a szerződés nem foglalja magában a szerTatics-Sánilor: Düntvényt'k. V. ződő felek valódi szerződési akaratát, csak ha az bizonyittatik, hogy tévesztés vagy menthető tévedés esete forog fenn. C. 1904 okt. 25. G. 256. Gr. X. 131. 1. G. X. 77. 1. Ha a szerződő felek ugyanegy tárgy iránt különböző időben egymás mellett fenn nem állható megállapodásokra jutnak, köztük a legutóbb létrejött megállapodás a szabályozó és a korábbi ellenkező megállapodások hatályukat vesztik. C. 1. G. 583/901. Gr. VIII. 632. 1. Az egyik félnek az okiratban foglalt az a kijelentése: „kiköttetik, hogy jelen szerződés aláírás után érvénybe lép", azt fejezi ki, hogy az aláírás nem csupán bizonyíték elöállitása végett köttetett ki, hanem a szerződés létesítése tétetett függővé az aláírástól, vagyis, hogy a felek akaratnyilvánítása írásbeli alakban kívántatik meg; következéskép a szerződés aláírása előtt a jogügylet érvényesen megkötöttnek nem tekinthető. Curia I. G. 43. 1902. sz. Gr. VIII. 632. 1. A részletekre vonatkozó megállapodás hiánya folytán a végleges szerződés létrejöttnek nem tekinthető. Curia 1897 márcz. 30. 6310/96. Gl. n. 2. 460. 1. Azzal nem sértett meg a felebbezési bíróság jogszabályt, hogy az egvezség létrejöttét ahhoz kötötte, hogy ne csak az egyezkedés egyik pontjába — a perek megszüntetésére, — hanem az egyezségi alkudozás körébe vont minden ponítra nézve megállapodás létesüljön. Mert mindaddig, mig a szerződő felek nyilatkozata az alkudozás egész körére teljes összhangba nem egyesül, a szerződés létre nem jön. C. 1899 febr. 22. I. G. 577/1898. sz. Gl. II. 2. 462. 1. Amennyiben a tényállás szerint az alperesek az írásbeli szerződési tervezetben oly eltérő pontokat és kikötéseket kívántak, amelyek elfogadása iránt felp. korábban szóbelileg nyilatkozatot nem tett, felp. ezeket a pontokat és kikötéseket elfogadni jogilag köteles nem volt és 20