Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 399 hanem csak előzetes szerződést arra _ nézve, hogy az ügyfelek későbbi időpontban adásvételi szerződést fognak kötni, az ily szerződésre nézve tehát az adásvételi szerződésre vonatkozóan fennálló szabályok nem alkalmazhatók. C. 1904 aug. 8. G. 428. sz. G. X. 11. 1. Gr. X^ 133. 1. Az a körülmény, hogy valamely jogügylet közokiratba vagy törvényszerű alakban kiállított okiratba foglaltatott, avagy hogy egyébként bizonyittatott, hogy az ügylet alakszerűén, illetve ugy, amint az külsőleg jelentkezik, tényleg létesíttetett, nem zárja ki az ellenbizonyítást arra nézve, hogy a felek nem akartak jogügyletet komolyan létesiterii. C. I. G. 414/97. sz. Gr. VIII. 632. 1. írásba foglalt kétoldalú szerződés, ha az iránt a felek szóbelileg már előbb megállapodtak, rendszerint nem annak irásba foglalásával, hanem a szóbeli megállapodással tekintetik létrejöttnek és az ekként létrejött szerződés erejét nem érinti az, hogy csak az egyik fél állított ki a reá vonatkozó lekötelezettségről okiratot, C. I. G. 206/98. sz. Gr. VIII. 632. 1. Gl. II. 2. 473. 1. Ha a felek megállapodása szerint írásban megkötendő vásárszerződés reményében a vásárló oly feltétellel ad vételári előleget, hogy az — amennyiben az írásbeli szerződés megkötése alkalmával a feltételek megállapításánál kölcsönösen ki nem egyenlíthető nézeteltérések merülnének fel — visszaadandó legyen, feltétlenül visszakövetelhető ez összeg, ha az írásbeli szerződés létrejöttének meghiúsultát eredményezett nézeteltérések valóban felmerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok mily természetűek voltak s a szerződő felek melyike által idéztettek elő. C. 1764/1894. sz. Gl. II. 473. 1. Ha a felek abban egyeztek meg, hogy a szóbeli uton keletkezett megállapodásról utóbb írásbeli szerződést állítanak ki, az előzetes megállapodás hatályára, illetve a szerződés érvényére nézve az, hogy az irásbafoglalás meg nem történt, csak abban az esetben bírhatna hatálylyal, ha a felek a szóbeli, vagy levelezés utján létesült megállapodás érvényét kifejezetten irásba foglalástól tették volna függővé; és ha az egyik szerződő fél az írásbeli szerződésbe oly kikötéseket kiván felvétetni, amelyek az ajánlattevő részéről közölt és a másik fél által már elfogadott feltételekben nem foglaltatnak, ez utóbbi ezeket az ujabb kikötéseket elfogadni nem köteles és ha ennek következtében a szerződésnek irásba foglalása meg is hiúsult, ez a közölt pontozatok elfogadása által már létrejött jogügyletnek hatályosságát nem érintheti. C. I. G. 546/904. 904 okt. 27. G. X. 87. 1. Azonos: C. 901 jan. 31. I. G. 589/900 sz. fentebb közölt határozata. G. VI. 370. 1. Gr. X. 132. 1. Abban az esetben, ha a felek a szerződés létrejöttét kifejezetten az irásba foglalástól s mint a jelen esetben, a kezességnek is írásban való kifejezésétől tették függővé, a szerződés jogérvényesen megkötöttnek csak akkor tekinthető, ha a szerződés a kezességi mellékszerződéssel egyetemben irásba foglaltatott, s a felek részéről ily alakban elfogadtatott. C. 1896 márcz. 27. I. G. 50. sz. Gl. II. 2. 474. 1. Általános jogszabály, hogy szerződések rendszerint szóbeli uton is érvényesen iöhetnek létre, továbbá, hogy abban az esetben, ha a felek abban egyeznek meg, miszerint a szóbeli uton keletkezett megállapodásról utóbb írásbeli szerződés állittassék ki, az írásbeli szerződés kiállításának valamelyik fél részéről való megtagadása avagy nem teljesítése a szóbeli szerződés hatályára, illetve a szerződés érvényére csak abban az esetben bir befolyással, ha a felek a szóbeli megállapodás érvényét kifejezetten attól teszik függővé, hogy az irásba foglaltassék és az irás a felek által aláirattassék. C. 1897