Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

398 Magá tett közönséges magánjogi jogügyletek, tehát a kölcsörszerződések is, érvényesek, ha azok csak hazai törvény alaki és anyagi rendelkezéseinek felelnek meg, és a magyar honosokra nézve külföldön létrejött ilyen jogügyletek iránt a hazai biróság előtt az állandóan követett gyakorlat az, hogy az ilyen jogügyletek a szerint, amint ez a jogügylet érvénye mellett kedvezőbb, a hazai vagy az illető külföldi törvény alkalmazásával birálhatók meg. C. 1900. jan. 20. G. 423/899. Gr. VIII. 630. 1. Szerződés csak az igérő és elfogadó fél egybehangzó akaratával jön létre. C. 1886 jun. 21. 3687. sz. Gr. VIII. 630. 1. A peres felek elismerik, hogy köztük szóbelileg csak életjáradéki szerződés iránt jött létre a megegyezés; és ennélfogva az A) alaJtti Írásos szerződés megegyezésüknek meg nem felel és a köztük szóbelileg megállapított jog-ügyletet magában nem foglalja, ezen szerződés tehát köztük létre sem jővén, az érvénynyel nem bírhat és annak alánján kieszközlött tulajdonjogi bekebelezés is érvénytelen. C. 1883 jan. 23. 8170/1882. sz.~ Gr. VIII. 630—631. 1. írásbeli szerződés csak annak aláírása által válik hatályossá és kötelezővé. Cnria 1894 okt. 26. 9481/93. sz. Gr. VIII. 631. 1. Gl. II. 2. 471. 1. A per adataiból világos, hogy a peres felek írásbeli adás-vevési szerződést akartak kötni, szóbeli megállapodás ily esetben — ha az Írásbeli szerződés létre nem jön, nem kötelező. K. 1895 deczember 4. 5831. sz. Gr. VIII. 631. 1. Ha a felek világosan Írásbeli szerződés kötésében egyeztek meg, a szerződés annak irásba foglalása és aláirása előtt megkötöttnek nem tekintetvén, ha az Írásbeli szerződés nem készült el, a szerződés az osztrák ptk. 884. §. értelmében megkötöttnek nem tekinthető. Ily esetben szerződés-szegésről nem lehet szó; az ily megállapodás mellett átvett foglaló kétszerese nem követelhető, hanem csak az előbbi állapotba való visszahelyezésnek van helye. Az ily megállapodás alapján átvett és a szerződés létre nem jötte folytán birói letétbe helyezett foglaló fizetésül letettnek csak akkor tekinthető, ha a letevő az ellenfelet a foglalóval a letétel előtt megkínálta s ez azt elfogadni vonakodott. C. 1251/96. sz. Gr. VIII. 631. 1. Gl. II. 2. 474. 1. A szerződés érvényessége az irásbafoglalástól csak akkor van függővé téve, ha az köttetik ki, hogy a szóbeli megállapodások addig, míg azok irásba nem foglaltatnak, kötelezőkké nem válnak. Curia 1899 május 18. I. G. 62/99. Gr. VIII. 631. 1. Ha a felek abban egyeztek is meg, hogy a szóbeli uton keletkezett megállapodásról utóbb Írásbeli szerződést állítanak ki, az előzetes megállapodás hatályára, illetve a szerződés érvényére nézve az, hogy az irásbafoglalás meg nem történt, csak abban az esetben bírhatna befolyással, ha a felek szóbeli, vagy levelezés utján létesült megállapodás érvényét kifejezetten irásba foglalástól tették volna függővé. C. 1901 jan. 31. I. G. 589/900. Gr. X. 132. í. Akaratmegegyezés mint a szerződés megkötésének előfeltétele. C. 1897 márcz. 30. 647/96. Gl. II. 2. 459. 1. A jogügyletkötési szándék az egész ingatlan vételére, illetve eladására lévén irányozva, a jogügylet létrejöttéhez valamennyi tényező akaraíegysége lett volna szükséges. C. 1900 ianuár 24. 4667/99. J. 900. 15. Gr. VIII. 631—632. 1. Gl. II. 2. 460. 1. A szerződési pontozatok kötelem alapjául akkor szolgálhatnak, ha azok a felek által irásba foglaltatván, magukban foglalják a feleknek a közöttük létesített jogviszony lényeges pontjaira vonatkozó határozott megállapodását. (O. P. T. 885. §.) Curia I. G. 32/97. sz. Gr. VIII. 632. 1. Az alkupontozatok befejezett adásvételi szerződést nem képeznek,