Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 397 apa felelősségére jogos alapot nem szolgáltat. Az apa felügyeleti jogköre nem terjed ki az önálló keresettel biró kiskorúval szemben a kereset hovaforditására. Bp. T. 1906 márcz. 1. 1905. I. G. 441. sz. (U. o.) Az önálló keresettel biró kiskorú a saját munkája utján szerzett keresményével szabadon rendelkezik s az apának felügyeleti hovaforditására ki nem terjed. B. 1906 márcz 1. I. G. 441/905. T. X. 179. 1. A kiskorúnak az 1877: XX. t.-cz. 3. §-ában biztosított szabad rendelkezési joga csak a meglevő keresményre áll, de nem vonja maga után az általa kötött hitelügyletek feltétlen érvényét, hanem ily kötelezettséget csak annyiban vállalhat, amennyiben az az életfentartáshoz szükséges. Bp. T. 1906 márcz. 9. I. G. 42. Gr. XIII. 341. 1. T. X. 197. !. A jogutód nem élhet azzal a kifogással, hogy jogelőde a korábbi szerződést mint kiskorú, gyámhatósági jóváhagyás nélkül kötötte. C. 1905 szept, 27. I. G. 132. Gr. XIII. 341. 1. G. XI. 33. 1. A gondnokság alá nem helyezett azon elmebeteg, akinél a cselekvőképesség természetes előfeltételét képező öntudat és akaratképesség megvan, érvényes jogügyletet alkothat. Az előrelátás hiányából az öntudat és akaratképesség hiányára következtetést vonni nem lehet. C. 1906 szept. 13. 4785/905. Gr. XIII. 342. 1. A gondnok által a gondnokolt képviseletében végzett cselekményeknek jogi hatásuk a gondnokolttal szemben van, ez azonban nem zárja ki a gondnoknak saját személyében való felelősségét arra az esetre, ha ö a cselekmény következtében hozzá mint gondnokhoz jutott dolgot mindaddig magánál tartotta, amíg azt a másik ügyleti fél az ügylet érvénytelensége vagy megszűnte következtében vissza nem követelte, sőt felelős a gondnok a saját személyében akkor is, ha a kezéhez iutott dolgot akkor juttatta a gondnokoltnak vagyoni körébe, amikor a gondnok az ügylét érvénytelenségét vagy •megszűntét már tudta. Pécsi T. 1906 ápr. 2. G. 33. sz. Gr. XIII 343. 1. T. X. 578. 1. A gondnokság alá helyezett a gondnokának jóváhagyása nélkül csak a gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapban először történt beiktatását követő naptól kezdve nem kötelezheti magát; az ezen időpontot megelőzőleg, de a gondnokság alá helyezés iránti kereset beadása után elvállalt válItókötelezettség a gondnoki jóváhagyás hiányának okából meg nem támadható. C. 1906 jun 20. 540. sz. Gr. XIII. 343. 1. Az, hogy a jogügylet létesítése időpontjában az illető szerződő félnek elmetehetsége olyan mértékben meg volt-e zavarva, hogy e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem birt, tisztán ténykérdés és ennek a ténykérdésnek megállapítása a perben a biróság feladata és nem függ attól, hogy az a fél már akkor gondnokság alá helyezve volt-e vagy nem. C. I. G. 1907 jun. 4. 245/907. G. XII. 418. 1. A teljesen ittas állapot a szerződés kötésére alkalmas öntudatot és szabad akarat elhatározási képességet kizárja. B. 1906 decz. 29. I. G. 439. T. XI. 217. 1. Ittas állapotban történt kijelentés szerződést/ \tnem létesit. Gy. 1907 ápr. 25. G. II. 30. T. XI. 438. 1. Korcsmában tett kijelentés komolyságának kérdése. D. 333. 345. A szenvedély f ellobbanásában nem komolyan tett akaratkijelentés kötelmet nem létesit. B. 1907 ápr. 5. II. G. 6. T. XI. 134. 1. A szerződések megkötése. A honosság közjogi és nemzetközi ama jelentőségénél fogva, hogy a magyar honosra a hazai törvény kötelező és hogy a honosság pusztán a külföldön ideiglenes tartózkodással meg nem szűnik — a magyar honosok között külföldön létrejött és a hazai biróság előtt érvényesi-