Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog A Icislcoru felelőssége a vagyonába átment értékért. Alp. mint kiskorú, a néhai neje örökségi osztályrészét nejének hozzájárulásával átvévén, ez tőle csak akkor követelhető, ha saját vagyonába beruházta. C. 1891 jan. 14. 4117/90. Gl. II. 2. 452. 1. Hasonló kijelentést tartalmaz C. 1894 jun. 15. 1636. sz. Gl. II. 2. 453. 1. Alp. nem tagadta felp. abbeli kereseti előadását, hogy gondnokoltja K. S. felp.-tői az általa Budapestre szállított 62 fr't 45 kr. értékű sertéshúst megvásárolván, annak árát még aznap megfizetni magát kötelezte. A gondnokság alatt álló, a törvény által védett helyzetben is mindazon esetekben, midőn a megvett áruczikket, illetve annak értékét vagyonához csatolta, a viszontteljesitésre nézve kötelezettséggel tartozik s más kárával még a törvény oltalma alatt sem <razdagodhatik. C. 1896. máj. 5. 4883/1895. sz. Gl. II. 2. 453. Aggolc szerzödöhépessége. Aki saját személyében indított keresetet, sikerrel nem hivatkozhatik arra, hogy ő a -perben vitás jogügylet megkötésénél agg koránál fogva nem bírt szabad elhatározási képességgel. C. 1901 okt. 22. I. G. 369. sz. Gl. II. 2. 455. 1. Súlyos beteg szerzödéslcépessége. Azt az érvelést, hogy a kötelezvény érvénytelen és nem létezőnek tekintendő, az alp. első sorban arra a szerinte fennálló birói gyakorlatra fekteti, hogy súlyos betegnek kevéssel halála előtt keletkezett terhes szerződése, még ha a beteg ön.tudatnál van is, komoly szándék és elhatározás hiánya miatt, érvényesnek el nem ismertetik. Igaz ugyan, hogy ha a komoly szándék és elhatározás, vagyis a szerződési akarat hiányzik, ügylet létre nem jön, de olyan birói gyakorlat, hogy súlyos betegnél ez az akarat feltétlenül hiányzónak tekintessék, nincs és nem is lehet. C. 1902 jan. 28. I. G. 556/901. Gl. II. 2. 455. 1. Alii ellen gondnokság alá helyezési e1járás folyamatban van, mindaddig, mig gondnokság alá jogérvényesen nem helyeztetett, ügyvédet szabadon vallhat, az ügyvédvallásnak pedig jogi következménye, hogy a megbízásból felmerült ügyvédi dijat és költségeket a megbizó viselni tartozik. C. 1905. márcz. 30. 6664. sz. Gl. XII. 347. 1. Az önképviseletre nem jogosítottak által kötött terhes szerződések alapján a szerződésre képtelen féllel szemben ugy az előbbi állapotnak a helyreállítása, valamint kártérítés is csupán a jogtalan gazdagodás esetében kérhető, s mert az fényűzési czikkeket képezett s elhasznált ruhák értékével az alperes vagyona természetszerűleg nem gyarapodhatott. C. 1905 november 15. 591/1905. Gr. XII. 347. 1. és Gr. XIII. 339. 1. Nemcsak a teljesen visszlteher nélküli, hanem az oly joglemondás sem kötelező a kiskorura, melynél a nyert ellenérték és a lemondott jog előnyei közt a közönséges életfelfogásokhoz mérten aránytalan különbség mutatkozik a kiskorú hátrányára. Azon kérdés eldöntésénél, hogy fenforog-e ily aránytalanság, nemcsak közvetlenül anyagi értékben nyújtott, hanem azon egyéb érdek is mérlegelendő, amely a szerződő felekre nézve a szerződéskötés idejében fenforgott és figyelembe vétetett. C. 1906 jan. 9. 486. sz. Gr. XIII. 340. 1. A kiskorúságban vállalt fizetési kötelezettség nagykorúságban érvényesnek elismerését nem jelenti a végrehajtási eljárás folyamán kényszerhelyzetben tett fizetési igéret s kamatelengedési kérelem. Po. 1907 ápr. 16. G. 12. T. XI. 759. 1. Az önálló és életfentartásra elegendő keresettel biró kiskorú kötelezettségeiért az apa felelősségre nem vonható. Az a körülmény, hogy a kiskorú az ellátást és fizetést nem idegentől, de az apjától kapja s az