Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 395 nem áll, hanem az önálló néptanító. C. 1893 decz. 1. 10.360/1893. sz. Gr. VIII. 628. 1. A szülők kiskorú gyermeküket rendszerint a szükséges rahanemüekkel ellátni tartoznak ugyan, és ebből folyólag a kiskorú gyermekük részére kiszolgáltatott szükséges ruhák áráért felelősek, de nem akkor, ha az oly rövid idő alatt és oly mennyiségben kiszolgáltatott ruhanemüek szükséges volta nincs bizonyítva. C. 1894 okt. 5. 789/1894. sz. Gr. VIII. 629. 1. A kiskorú alperes képviseletében ennek édesanyja, mint természetes és törvény szerint gyámja védekezésével beismeri azt, hogy a B) alatt csatolt számlában felsorolt árukat férje, illetve a kiskorú alperesnek mostoha atyja, K. Alajos rendelte meg felperes ezégtől; sőt felperesnek azt az állítását sem tagadta alperes, hogy a hivatkozott számlában jelzett áruk (fehér ruhanemüek) a mostoha apja megrendelése folytán a kiskorú alperes birtokába jutottak; ez áruk pedig, mint fehér ruhanemüek, rendeltetésüknél fogva kiskorú alperes részére szükségesnek mutatkoznak. Tekintve, hogy alperes védekézésével azt is beismerte, miként az árukat megrendelő mostoha apa vagyontalan, tekintve, ho.gy a vagyontalan mostoha apa által megrendelt áruk a kiskorúnak átadatván, azokkal mint szükséges tárgyakkal a kiskorú alperes vagyonilag gyarapodott, s így ezekért felelős. C. 1894 június 15. 1636/1894. sz. Gr. VIII. 629. 1. Valamely személy jog- és cselekvőképessége hazája törvényei szerint ítélendő meg. Ezen szabály alól kivételnek csak akkor van helye, ha külföldi törvény máskép rendelkezik. Ha Magyarország viszonosságban van egy állammal arra nézve, hogy a gondnokság alatt álló személy terhes jogügyleteket nem köthet és ezen állam egy polgárának kiskorúsága az illető állam hatósága által meghosszabbíttatott, a külföldi gondnokolt által a belföldön kötött, köztörvényi ügyletre még akkor is hatályos e meghosszabbítás, ha ez a magyar hivatalos lapban nem tétetett közzé, annál is inkább, mert az 1877: XX. t.-cz. 33. §-a általában a külföldi gondnokságról sem nem intézkedik, sem nem rendelkezik a?. iránt, hogy a Magyarországon elrendelt gondnokság alá helyezés, hogv külföldön is érvényes legyen, külföldön is közzéteendő. C. 1903 decz 10. G. 398/903. Gr. VIII. 629. 1. A nem magyar honpolgár ellen saját bírósága által kimondott kiskorúság meghosszabbítás joghatálya mindama terhes jogügyletekre kiterjed, amelyeket alperes kiskorúsága idejében Magyarországban is kötött. C. 1891 jan. 29. 5682/1890. sz. Gr. VIII. 630. 1. Valamely személy jog- és cselekvőképessége hazája törvényei szerint ítélendő meg. A nemzetközi jogszabályok értelmében a honpolgárt a hazája törvényein alapuló személyi állapota kiséri a külföldre is, vagyis az, aki hazájának törvényei szerint cselekvőképességgel bir, az más állam törvényei szerint is cselekvőképes, ellenkezően az, aki a saját hazájában cselekvőképtelen, külföldön is az marad. Közömbös az, hogy a külföldön gondnokság alá helyezett külföldivel kötött jogügylet belföldön jött létre, ugy az is, hogy a vele az ügyletre lépett belföldi, az ügylet megkötésekor a gondnokság alá helyezésről tudott-e vagy sem. C. I. G. 398/903. sz. Gr. VIII. 630. 1. Tekintve, bogy az a felebbezés, amelyért felp. a kereseti jutalomdijat kéri, alp.-nek nagykorúsítása érdekében alp. kívánatára nyújtatott be, a felp. az e munkálat körül kifejtett tevékenysége fejében annak értékéhez képest jutalmat követelni jogosítva van. C. 1895 szept. 3. 6453. Gl. II. 2. 452. 1.