Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

csolatos bármely kérdésben és jelesül a vételárnak az alp. részéről a 3. és 4. alatti kötelezvények ertekével törlesztése tekintetében az elsőrendű felp.-nek kiskorúságára hivatkozzanak. C. 1896. febr. 19. I. G. 144/1895. sz. (F. o.) Cselekvőképességgel nem biró személyek terhes szerződései gyámhatósági jóváhagyás nélkül semmisek és visszavonást nem igényelnek. Curia 1889 jan. 8. 6262/88. Gl. II. 2. 594. lap. Az eredetileg érvénytelen szerződést * neim teszi érvényessé és kötelezővé az a körülmény, hogy a felp.-ek nagykorúságuk elérte után a jelen kereset me<íinditá.sái£ 20, illetve 7 évig tűrték az alp. birtoklását a nélkül, hogy ellene törvényes lépéseket tettek volna, mert kiki jogait az elévülési határidőn belül bármikor érvényesítheti. C. 1896 szept. 24. 6670. sz. Gl. II. 2. 595. 1. Abból a tényből, hogy alp. az alapperben kiskorusági kifogással nem élt és hogy az alapperbeli marasztalási összeget kifizette, nem lehet alapos következtetést vonni arra, hogy alp. nagykorúságában érvényesnek ismerte el a még kiskorusága idején tett A) alatti nyilatkozat joghatályát. C. 1902 jan. 8. 851/901. Gl. II. 2. 595. 1. A kiskorúnak jogcselekményei is érvényesekké válnak, ha a kiskorú a kiskorúságában kötött ügyleteket nagykorúságának elértével kifejezetten vagy a hozzájárulást feltüntető cselekményével magáévá teszi és e tekintetben a köztörvényi lekötelezésre nézve nem tesz különbséget az, hogy a nagykorúság a törvényben meghatározott életkor betöltésével vagy nagykorúsítás által következik be. C. 1898 febr. 17. G. 463. sz. Gl. II. 2. 596. 1. Tekintve, hogy felp. még a szerződés megkötése napján az alp.-sel kötött házasság következtében nagykorúvá vált, s az nem vitás, hogy a szerződés nemcsak a házasság megkötése által, hanem annak egyéb feltételei teljesítésével is tényleg érvénybe lépett, az pedig meg nem állapíttatott, hogy felp. a még kiskorúságában kötött szerződésnek férjhez menetele után ellent mondott, kétségtelen, hogy felp. e szerződést nagykorúsága elértekor is elfogadva, magáévá tette, mi abból is kitűnik, hogy felp. keresetét épp erre, az általa nagykorúságában is érvényesnek elismert szerződésre alapította. C. 1902 jun. 6. I. G. 55. sz. Gl. II. 2. 597. 1. Cselekvőképességgel nem biró személyek terhes szerződései, ha azok gyámhatósági jóváhagyást nem nyertek, önmagukban semmisek, tehát utóbbi visszavonást nem igényelnek. C. 1897 jun. 30. 5771/96. Gr. VIII. 627. 1. V. ö.: Gr. VII. 23., Gl. I. 15. Azonos: Kiskorú által kiállított kötelezvény önmagában semmis és jogérvénytelen lévén, az azon oknál fogva, hogy az adós nagykorúsága elértekor azt vissza nem vonja, nem válik érvényessé s e mulasztás a hitelező kereshetőségi jogát még meg nem állapítja. C. 1876 márcz. 29. 2368. sz. Gr. VIII. 627. 1. Ha terhes szerződés megkötésére cselekvési képességgel biró egyén a kiskorú kötelezettségének teljesítésére nézve a kiskorúért felelősséget vállal harmadik személyek irányában, ugy ö vállalja magára kiskorú kötelezettségének teljesítését. C. 1892 decz. 22. 967/1892. Gr. VIII. 627—628. 1. A gyámhatósági jóváhagyással nősült és önálló háztartással felruházott kiskorú vételügyletei kiskorúság miatt meg nem támadhatók. C. 1896 márcz. 31. 2127/96. Gr. VIII. 628. 1. Gl. II. 2. 451. 1. Az apa a még nem önálló, keresetképtelen és vagyontalan kiskorú gyermeke tartásáról, neveltetéséről, ruházásáról gondoskodni, s ily kiskora gyermek részére kiszolgáltatott legszükségesebb testi ruhák áráért felelősséggel tartozik; azonban e jogszabály alkalmazást nem nyerhet, ha fia már szülei gondozás alatt