Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

390 Magánjog 11. 677/91. Gr. VIII. 618. 1. Gl. II. 2. 445. 1. A gyakran részegeskedő egyénnél sincs kizárva az, hogy józan állapotában akaratának szabad elhatározásával birjon. C. 1902 decz. 2. 5653/901. sz. Gr. VIII. 618. 1. Annak megállapítása ugyanis, hogy valamely okiratnak kiállítója an­nak kiállítása idejében, illetőleg valamely ügyleti okiratot kijelentő annak kijelentés; idejében elme­beteg volt, tisztán ténykérdés. Ha­sonlóan döntött a C. 1897. G. 250. sz. alatt. C. 1901 nov. 20. G. 394. Gl. II. 2. 447. 1. Önkívületi állapotban kötött szerző­dés nem érvényes. C. 1888 nov. 6. 2160. sz. Gr. VIII. 618. 1. Az a körülmény, hogy felp. a kere­set tárgyát tevő adás-vevési s bir­tokátruházási szerződés kiállitása idejében oly elmegyengeségben szenvedett, melynél fogva ő álta­lános s mindenki által felismerhető esztelennek tartatott, a kihallga­tott számos tanuk egybehangzó vallomásával be van bizonyitva s miután a szakértő orvosok véle­ménye szerint is a tanuk által bi­zonyított magatartásánál felperes elmegyengesége valósággal fenfor­gott, kétségtelen, hogy azok a szer­ződések, melyek ily állapotában állíttatnak ki, szerződési képesség hiányánál fogva kötelező erővel nem bírhatnak. O. 1896 febr. 14. 235/95. Gl. II. 2. 446. 1. Az 1874: XXXV. t.-cz. 54. §-ának d) pontja szerint, mely később ha­tályon kívül helyeztetett, a vakok által kötött jogügylet érvényessé­géhez, amennyiben azok annak megkötésénél személyesen jártak el, közjegyzői okirat kívántatott. Erre vonatkozik a három követ­kező eset. 1. A különben önjogu vak a magán­adóslevélre kapott kölcsönt vissza­adni tartozik. C. 1890 okt. 10. 6851. sz. Gr. VIII. 618. 1. 635. 1. Cl. II. 2. 457. 1. 2. Alperes, ki állítólag vak, a leánya által eszközölt eladáshoz hozzájáru­lását szóval kijelentette. Ily körül­mények között okiratra szükség nincs s ennélfogva ennek érvényes­sége vagy érvénytelensége döntő sulylyal nem bir. C. 1891. május 11. 17. sz. Gr. VIII. 618. 1. Azo­nos C. 1891. nov. 79. 6559. sz. Gr. VIII. 635. 1. Gl. II. 2. 457. 1. 3. A vakokkal kötött szerződést köz­jegyzői okirat hiánya miatt a má­sik szerződő fél meg nem támad­hatja, ha az ügyletet később is magukévá tették s azt megerősi­tették. C. 1890 márcz. 19. 263. sz. Gr. VIII. 618. 1. Gl. II. 2. 45G. 1. A siketnémákkal kötött szerződés érvényességéhez megkívántatik, hogy a siketnéma félre nem ért­hető jelekkel szándékát és akara­tát a jogügylet minden részletére és feltételeire nézve kifejezni képes legyen. C. 1892 márcz. 4. 950/91. sz. Gr. VIII. 618. 1. Cl. II. 2. 456. 1. A kellőleg meghatalmazott ügyvéd­nek perbeli nyilatkozatait a' félre nézve kötelezőnek kell tekinteni mindaddig, amig be nem igazol­tatik, hogy azok beszámithatatlan állapotban tétettek. 1891 április 16. 10341/1890. sz. Gr. VIII. 618. 1. Gondnokság alatt állónak kötelezése érvénytelen és csak az követelhető vissza, amivel a gondnokság alatt álló gazdagodott. C. 1894 jun. 30. 820. sz. Gr. VIII. 618. 1. Gl. II. 2. 1. 454. 1. Csak az elkerülhetlen szükséges czik­kek közé sorolt áruk egyenértéke, mely a gondnokolt jövedelmével arányban áll, érvényesíthető birói uton. C. 1894 nov. 16. 3315/94. sz. Gr. VIII. 621. 1. Gl. II. 2. 454. 1. Az 1877: XX. t.-cz. 33. §. 3. bekez­dése szerint a gondnokság alá he­lyezettel a gondnokság alá helye­zési ügy folyama alatt és egész a gondnokság alá helyezésnek hir­lapi közzétételét követő napig jog­ügylet köthető ugyan, azonban az ilyen jogügylet a dolog természe­ténél fogva csakis harmadik jó­hiszemű szerződő féllel szemben birhat érvénynyel. C. 1898 jun.

Next

/
Thumbnails
Contents