Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 389 Kötelem keletkezése külföldi ítéletből. C. 1900 május 30. 173. Gl. II. 2. 444. 1. V. ö.: Az a körülmény, hogy valaki oly külföldi állam bírósága által, a melylyel viszonosságban nem állunk, már marasztaltatott, a marasztaltnak kötelezettsége tekintetében a hazai bíróságnál semmi befolyással sem bir. C. 1891 nov. 19. 4925. Gl. II. 2. 444. 1. A birói egyezség, habár az alakilag szabálytalan, kötelező erővel bir, ha az abban kötelezettséget elvállaló fél az egyezségnek jegyzőkönyvbe vétele után és ennek aláírása elllőtt a bírónak az egyezség tartalmára vonatkozó kérdésére az egyezség tartalmával megegyező akaratkijelentéssel élt. C. I. G. 1906 nov. 15. 348. G. XII. 121. 1. V. ö.: G. X. 37. 1. és XI. k. 21. 1. Szerződőképesség és hiánya. A szerződési képesség hiánya nemcsak akkor szolgál okul a szerződés megsemmisítésére, ha az annak alapjául szolgáló fogyatkozás hatósági uton állapittatik meg, hanem akkor is, ha kétségtelenné tétetik, hogy e fogyatkozásról a másik szerződő félnek tudomással kellett birnia. C. 1875 június 28. 33.537. Gr. VIII. 617. 1. Valamely egyén cselekvőképességének hiánya nem függ annak gondnokság alá helyezésétől. C. 1901 jun. 28. I. G. 237. sz. Gr. Vm. 617 1. Gl. II. 2. 447. 1. Az esetre, ha a képesség hiánya bizonyitta tik, a szerződésnek ez indok alapján kért érvénytelenítése, tekintet nélkül arra, hogy a gondnokság alá helyezés csak később történt, megbírálható. C. 1898 november 22. 4226. sz. Gr. VIII. 617. 1. Gl. II. 2. 446. 1. Gondnokság alá helyezés hiányában „az együgyűség" hire magában véve a cselekvőképességtől meg nem foszt. Az- ily személyek által kötött jogügyletek érvényeseknek tekintendők mindaddig, míg annak erőszak, tévedés vagy csel után való keletkezte be nem bizonyittatik. Bpesti T. 51.156/1885. sz. Gr. VIII. 617. 1. A gondnokság alá helyezést megelőző elmebetegség, mint a szabad elhatározást gátló szerződési akadály, a szerződés megkötésekor arról tudomással nem bírt jóhiszemű személyek irányában is kifogáskép sikerrel érvényesíthető. C. 1899 márczius 19. 1352/1889. sz. Gr. VIII. 617. 1. Gl. II. 2. 446. 1. Az, a kiről meg van állapítva, hogy a kötelező okirat aláírásakor elmebeteg lévén, a jogügylet érvényességéhez megkívántató cselekvőképességgel nem bir, a kötelező okirat alapján, ha csak olyan tények igazolva nincsenek, a melyek szerint más kárával jogtalanul gazdagodott, nem marasztalható. Curia I. G. 252/1897. sz, Gr. VIII. 617. 1. Jogszabály az, hogy érvényes szerződés csak cselekvőképes személyeknek akarat megegyezése alapján jöhet létre és ezt a jogszabályt a felebbezési bíróság jelen esetben helyesen alkalmazta, a midőn kimondotta azt, hogy miután elmebetegség miatt időközben gondnokság alá helyezett alp. már a kérdésben forgó haszonbérleti szerződés létrejötte idejében is elmebeteg volt és így nem birt cselekvő jogképességgel. Pozsonyi T. 1902 április 21. G. 23. Gl. II. 2. 447. 1. T. VI. 615. 1. A szabadságvesztési büntetésre ítélt részére gyámhatóságilag kirendelt gondnok, e minőségében a börtönbüntetésre itélt nevében, ettől nyert különös megbízatás hiányában, keresetnek megindítására jogkörrel nem bír. (1877: XX. t.-cz. 28. §. c) p. és 87. §.) C. I. G. 167/897. Gr. VIII. 618. 1. Ha a részesség; oly mérvű, hogy ennek folytán az akaratéibatározási képesség hiányzik, az szerződési képességet kizáró ok. C. 1892 febr.