Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Bányatörvény. A bányajogositvány jellegének meghatározásánál törvényes szabályul szolgál, hogy az adományozá-s minőségére és terjedelmére nézve a . bánvahatóság határozata irányadó. C. 1892 decz. 20. 11.507. Gr. VIII. 1098. e. Gl. I. 444. 1. A bányában található közetek kizárólagos kiaknázási joga iránt létrejött haszonbérleti szerződés önmagában véve a szerencseszerződés jogi természetével bir; ilyen szerződésnél tehát külön kikötés nélkül a haszonbérbeadót az illető fajú kőzetek létezése iránt általában véve, úgyszintén erre vonatkozóan a hely és idő tekintetében szavatosság nem terheli. C. 1902 nov. 27. I. G. 308. Gr. VIII. 1099. e. Az olynemü szerződéses viszony, mely szerint az egyik fél a tulajdonát tevő ingatlannak területében található meghatározott ásványt akként adja el, hogy a vevőnek nevezett másik fél az ásványt saját költségén állítsa elő és évenkint a meghatározott legkevesebb összeget ellenértékül még akkor is köteles megfizetni, ha abban az évben megfelelő mennyiségű ásványt elő nem állit, jogilag nem vételi, hanem haszonbérleti szerződés, a minek jogi .természetével nem ellenkezik az, hogy az időtartam nem naptárilag, hanem bontófeltétel mellett és a bér gyanánt szolgáló ellenérték a kihasználás eredményéhez viszonyított változással határoztassék meg. C. 1904 jan. 21. I. G. 706/903. Gr. VIII. 1100. e. A bányarészvény oszthatatlanul kiterjed az illető bányatársulat minden bányájára és igy a bányarészvény ez oszthatatlanságával ellenkezik az, hogy a bányarészvény vagy ennek haszna az illető bányatársulatnak nem -minden, hanem csak némely bányájára kihatóan ruháztatik át. A bányarészvény, illetve a bánya haszonbérlője, aki az illető szerződésben az üzleti kiadásokat vállalta el, azt a költséget is tartozik viselni, mely a bányában keletkezett tüz iránt a bányakapitányság részéről elrendelt biztosítási és oltási intézkedések körül felmerült. C. 1901 decz. 4. G. I. 420. Gr. VIII. 1101. e. A szabadkutatási jog terjedelme. C. 1892 szept. 22. 7214. Gl. I. 443. 1. A bányatörvény 138. §-a szerint a pótfizetések a bányamüvelés üzemben tartási költségeit képezik s ennélfogva az osztrák ptk. 512. §-a értelmében a haszonélvezőt terhelik még abban az esetben is, ha a haszonélvezet tartama alatt valamelyik évben a bányák jövedelme nem fedezné a kirótt pótfizetéseket, mert ekkor is azok más évek jövedelmeiben kellő fedezettel birnak. A bányarészek fentartásának költségei rendszerint a szolgalomra jogosítottat terhelik és a kötelezett azokhoz csak az esetben köteles hozzájárulni, ha ő is használja a szolgalommal terhelt dolgot, C. 1892 szept. 23. 662. Gr. VIII. 1102. e. A bányarészvények tulajdonjoga iránt egyesek között felmerült vitás kérdések eldöntése a rendes polgári biróságok hatáskörébe tartozik, s az