Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

384 Magánjog ezekre vonatkozó foglalásból kifolyólag érvényesített igénykeresetek a végrehajtást foganatosító bíróság mint kivételes bíróság hatáskörébe vannak utalva. (S. E. 184. §.) A bányarészvény tulajdonjoga megszerzésének nem képezi feltételét a tulajdonosnak ilyenül a bányatársulati könyvbe való bevezetése. Minden bányarészvény határozott névre lévén kiállítva, ebbeli minőségénél fogva a névre szóló értékpapírokkal annyiban egyforma jogi tekintet alá esik, a mennyiben ezt egyébként különleges jogi természete megengedi; ennélfogva a keresk. törvény 172. és 173. §-ának az értékpapírok átruházására vonatkozó és a bányaitörvények különleges jogi természetével nem ellentétes rendelkezése a bányarészvényekre is megfelelően alkalmazandó. C. 1899 jan. 15. I. G. 163/99. Gr. VIII. 1103. e. Gl. I. 447. 1. A bányarészvényjegy ingó dolog természetével bir s a birói árverésen megvett részvénynek átírását az illetékes bányakapitányságnál kell kérni. C. 1893 febr. 1. 4131/92. Gr. VIII. 1104. e. A bányatörvény 187. §-a szerint minden báivyavállalkozó bányája üzletében a bányatörvények megtartásáért a bányahatóságnak felelős; ez a kötelezettség a mii haszonbérbeadása által sem szűnik meg és ugyanez áll a bánya társtulajdonosaira is, kik az őket illető kötelességek teljesítéséért egyetemlegesen felelősek; ebből a törvényes rendelkezésből pedig jogszerűen következik, hogy ha a bányatörvény meg nem tartásából a bányaüzemben a munkásokat baleset éri, ez által okozott vagyoni hátrányokért mindazok, akiket a bányatörvény megtartásának kötelezettsége egyetemlegesen terhel, magánjogilag egyetemlegesen még akkor is felelősek, ha a baleset megtörténte az ő személyes közvetlen tényükre vissza nem is vezethető. C. 1894 jan. 20. I. G. 492. Gr. VIII. 1105. e. Gr. X. 130. 1. A bányapénztár alapszabályainak pusztán az a rendelkezése, hogy minden egyes esetben az állandó keresetképtelenségnek a társaság által alkalmazott vagy különösen megbízott orvos részéről szabályszerűen meg kell állapíttatnia és ennek határozata egyedül mérvadó és döntő, sem alakszerűségénél, sem tartalmánál fogva választott bíróság kikötésének vagy megállapításának nem tekinthető s igy ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a nyugdíjjogosultság kérdése polgári bíróság által döntessék el. C. 1904 jun. 28. I. G. 330/904. Ott. VIII. 1107. e. Bányavógrehajtási ügyekben a polgári ,törv. rendtartás 29. §-a szerint még jelenleg is az ideiglenes törvényszabályok lévén mérvadók, ezeknek 102., illetőleg 141. szakaszai alapján bányavégrehajtási ügyekben a másodbiróság végzése ellen további felfolyamodásnak helye van. C. 1885 decz. 17. 857. sz. Gr. VIII. 1108. e. Gl. I. 449. 1. Az ellenirathoz 2:/. alatt csatolt közgyűlési jegyzőkönyv tartalma szerint felp. az iránt tett alp. társaság 1878. évi jan. 4-én tartott közgyűlésén előterjesztést, hogy a társaság irányában fennálló s annak 1863—1879. évi számadásaiból kitetsző követelései a közgyűlés által elismertessenek, felp. ezen előterjesztésnek hely adatott és ugy az ő, mint több más hitelezőknek a társasági számadásokban felvett követeléseik fennállóknak és helyeseknek elismertettek. A közgyűlési jegyzőkönyv további folyamatában pedig a társaságot terhelőleg azon kötelezettség mondatott ki, hogy az érintett követelések a társaságnak legelső bármi néven nevezendő tiszta nyereményéből, avagy a bányatelkeknek, akár a kénkovand-, akár az aranybánya-mű eladása esetében a vételárból fognak kielégíttetni. Hogy felp. ezen közgyűlési határozathoz kifejezetten oly értelemben járult volna, hogy ahhoz a fentebb érintett eshetőségek bár-