Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

22 Magánjog jára is alapította. Minthogy felpe­resnek annak folytán, hogy alperes a birói felhívásra vissza nem tért, megnyílt a joga ahhoz, hogy a há­zasság felbontását a 77. §. a) pontja alapján szorgalmazhassa, jogosítva volt a keresetet a most már beállott bontó okon kívül más bontó okra is alapítani és ez a ki­terjesztés a 77. §. a) pontjának alkalmazását ez esetben ki nem zárja. C. 1904. márcz. 16. 875. Gr. X. 51. 1. 189/m. Az a körülmény, hogy felp. keresetében a házassági törv. 77. §-ának a) pontja 'mellett még a törvény 80. §-ának c) pontja alap­ján is kérte a házasság felbontá­sát, a keresetnék a 77. §. a) pont­jában megbatározott bontó ok alapján elbírálását nem akadályoz­hatja, amennyiben az életközösség visszaállítása iránt kibocsátott bi­rói meghagyás sikertelensége foly­tán felperes jogosítva volt a há­zasságnak a 77. §. a) pontja alap­ján felbontását kérni. M. kir. C. 1904. decz. 1. 5836. Gr. X. 52. 1. 189/n. Az 1868 :LTV. t.-cz. 36. §-a sze­rint, ha a bontó kereset hűtlen el­hagyás miatt, vagyis az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-ában írott szán­dékos és jogos ök nélkül való elha­gyás miatt indíttatik, a távollevő fél. amennyiben tartózkodási helye ismeretlen, az elé a törvényszék elé idézendő, melynek területén a fo­lyamodó lakik. Az 1868. évi LIV. t.-cz. 53. §-a értelmében házassági perekben a rendes bírói illetékes­ségtől eltérésnek helye nincs. C. 1905. szept. 26. 4959/905. sz. Gr. XII. 239. 1. 190. Az időközben magyar állampol­gárrá lett házastárs, ki az osztrák bíróság által ágytól és asztaltól el­választatott, az őt jogos ok nélkül szándékosan elhagyott házastárs el­len életközösségi felhívás kibocsátá­sát kérheti. C. 1897. okt. 27. 4688. Gl. II. 1. 50. Azonos: Curia 1905. szept, 19. 2839. Gr. XII. 584. Lásd még C. 1901. máj. 7. 961. Gl. II. 1. 53. Gr. VII. 65. 1. C. 1907. febr. 14. 1198. Gl. XIV. 964. 191/a. Ismeretlen helyen tartózkodó házastárs elleni életközösségi felhí­vásnak a hivatalos lapban csak kétszeri közzététele semmiségi okul szolgál. C. 1895. ápr. 5. 130. Gl. II. 1. 51. Ellenk. C. 1898. ápr. 20. 1003. ugyanott. 191/b. Alp. a H. T. 77. §. b) pontja alapján hirdetniényileg hivatott fel az itéletközösség visszaállí­tására. Időközben holtartózkod'ását bejelentvén, végzésileg értesítte­tett a hirdetmény kibocsátásáról s annak tartalmáról. Ez hatályossági ügy, mintha a később a 77. §. a) pontja alapján hivatott volna fel erre. C. 1905. szept, 27. 5898. Gr. XII. 579. Ellenkező C. 1905. okt. 31. 1661. Gr. XII. 590. C. 1906. janv 20. 1565. Gr. XIII. 593. 192. Eletközösségi felhívás alapján indított bontó perben (77. §. b) pont) alperes a hivatalos lapban egyszer közzéteendő hirdetmény utján idézendő. C. 1899. okt. 26. 2937. Gl. II. 1. 52. 193. Ha a külföldi férj házastársa saját hazája törvénye szerint jogo­san járt el, miszerint férjét uj la­kására nem követte, e jogos eljá­rását azon körülmény, hogy férje időközben magyar állampolgár lett, utólag jogtalanná nem teszi. Curiia 1897. szept. 10. 4G93. Gr. VII. 64. I. Hasonló kijelentést tartalmaz C. 1897. okt. 27. 4689. Gr. VII. 64. 1. V. ö.: C. 1899. jun. 6. 2939. Gr. VII. 66—67. 1. 194. Külföldi (osztrák) bíróságnak a feleli kölcsönös beleegyezése .alap­ján hozott ágytól és asztaltól el­választó ítélete a magyar állampol­gárságot nyert házasfelet nem kö­telezi továbbra is; kívánhatja a házassági együttélés helvreállitását. C. 1901. szept. 18. 3915. Gr. VII. 64. 1. Hasonló: C. 1900. jan. 23. 217. Gr. VII. 65. 1. 195. Azon tény, hogy a férj nemi be­tegsége daczára feleségével közö­sült, nem állapítja meg a H. T. 78. §-ban körülirt „egészséget ve-

Next

/
Thumbnails
Contents