Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 23 szélyeztető bántalmazást". C. 1898. szept. 7. 3191. Gl. II. 1. 55. Gr. VII. 70. L 196. A házasfelek oly kisebbszerü bántalmazást, amelyek a házasság fenntartását lehetetlenné nem teszik, egymásnak elnézni tartoznak s azt a különélésre ürügyül fel nem használhatják. C. 1898. szept. 6. I. G. 184. Gr. VII. 70 1. Dt. ÜL f. XIII. 63. 197. A H. T. 78. §-a szerint az élet elleni törés tekintet nélkül a lelki állapotra bontó okot képez. Curia 1897. szept. 1. 1526. Gr. VII. 70. 1. Gl. II. 1. 57. 198. Az esküdtbíróság felmentő határozata az alperesnek csupán a büntető igazságszolgáltatás megtorló intézkedése alól megszabadulását eredményezte, ennek a hatálya tehát a válóper sorsára kihatással nem bir, hanem ez a polgári per az abban megállapítható tények alánján kell hoey eldöntessék. C. 1903. jun. 10. 3796. Gr. VII. 70. 1. 199. Azon körülmény, hogy alperes az egybekelést követő hatodik hónapban férjét jogos ok nélkül elhagyta és férje ismételt felhivására sem tért többé vissza; hosry továbbá utóbb a nálánál fiatalabb férfival lakott együtt, a házastársi kötelességek szándékos és súlyos megsértésének tekintendő. C. 1897. máj. 11. 1807. Gl. II. 1. 58. 200. Azon körülmény, hogy a házastárs már az egybekeléskor a közösülésre képtelen volt, bontó okot nem képez, legfeljebb a házasság mesrtámadására szolgálhat okul. C. 1902. decz. 4. 6193. Gl. II. 1. 59. 201. Az elhatott házastárs, ki az életközösség szándékos és jogtalan megbontását megbocsátani, s az elhagyóval az életközösséget visszaállítani nem hajlandó, a H. T. 80. §. a) TX>ntja alapján a háziasság felbontását kérheti. A H. T. 77. §-a nem az elhaarvás tényét, hanem a visszatérés icazolatlan megtagadását tekinti bontó oknak. Curia 1898. febr. 5. 2734. Gl. II. 60. Dt. ÍH. f. XII. 49. Ez utóbbi kijelen- I test tartalmazza C. 1905. jan. 5. 8162. Gr. XII. 577., amely azt is kimondja, hogy a visszatérésre vonatkozó felhívás akkor is kibocsátható, ha az együttélést felperes BzaKitotta ís meg, mert ez esetben ugy tekintendő, mintha tettét megbánta volna. V. ö. a 158. sz. a. eseteket. V. ö.: C. 1903. szept. 10. 8404. Gr. VII. 84. 1. C. 1897. febr. 23. 553. Dt. III. f. VHI. 48. 202. Ha a házastárs házastársát jogos ok nélkül elhagyva, éveken át tőle távol s egy más egyénnel szoros összeköttetésben él, az elhagyott házastárs a házasság felbontását kérheti. Curia 1895. nov. 8. 8178. Gl. II. 1. 61. Dt. III. f. IV. 37Í. VI ö.: Curia 1897. jan. 17. 6299/96. Gl. II. 1. 62. Hűtlen az elhagyás, ha az jogos okból történt, de ez ok később megszűnt. C. 1906. jan. 23. 3724. Gr. XIII. 591. 203. A szándékos és jogos indok nélkül való elhagyás, ha súlyosabb beszámitásu, egyéb ténykörülmény nem járul hozzá, a H. T. 80. §-ának a) pontja alá eső bontó okul nem szolgálhat, C. 1899. jan. 13. 2027. Gl. II. 1. 64. V ö.: C. 1898. aug. 30. 2852. Dt. III. f. XII. 126. Ellenkező: C. 1893. jul. 30. 5798. Gr. VII. 82. 1. Y. ö.: C. 1898. jun. 15. 2578. Gr. VII. 84. 1. C. 4261/98. Gr. Vn. 85. 1. 204. A felbontás iránti kérelem támogatására a kereset alapjául szolgáló bontó ok kapcsán oly bontó okra is lehet hivatkozni, amelyre nézve a kereseti jog már megszűnt. Azon körülmény, hogy alperes felperest minden jogos ok nélkül, női kötelességének teljesítése közben hajánál fogva megrázta s a további bántalmiaztatásától ooak egy harmadik személy mentette meg felperest, bontó okul szolsál. C. 1899. jun. 22. 1669. Gl. II. 1. 66. Gr. VII. 82. 1. 205. Könnyelmű életmód és durva bántalmazás bontó ok. C 1895. decz. 10. 8546. Gl. II. 1. 67. 205/a. A püspöki szentszék a feVket a férj házasságtörése miatt ágy és