Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Curia 1905. október 25. 8392. Gr. XIII. 598. C. 1904. jun. 23. 3854. Gr. X. 52. t 170. Nem engedhető meg a házasságnak a felek részéről kölcsönösen cs>ak ürügyül elfogadott ok alapján való felbontása. C. 1897. jun. 23. 2545. Gr. VII. 58. és 61. 1. Gl. II. 1. 25. Dt. III. f. IX. 27. 171. A nem illetékes bíróság által kibocsátott, s a házassági életközösség visszaállítására irányuló felhívás joghatálylyal nem tár. C. 1901. ápr. 10. 1134. Gr. VII. 02. 1. 172. A férj köteles nejének a közös háztartásban megillető állását biztosítani. C. 1902. márcz. 6. 75<>4. Gr. VII. 50. 1. A durva és tettleges bántalmlazás, ha az nem a férjtől, hanem vele együtt lakó szüleitől származik, jogos okul szolgál arra, hogy a nő külön éljen férjétől, ha ez őt a bántalmazástól megóvni és a bántalmazókat eltávolítani nem hajlandó. C. 1901. decz. 31. 9471. Gr. VII. 62. 1. A férj szüleivel szemben is köteles nejét sértések és bántalmazások ellen megvédeni s ha ezt a férj nem teszi meg, ugy ez a nő különélésére jogos okul szolgál. C. 1904. szept. 7. 4645. Gr. X. 44. 1. Azonos: Curia 1904. jan. 7. 7605/903. Gr. X. 50. 1. 173. Az életközösség vissza nem állítása helyhatósági bizonyitványnyal igazolandó. C. 1901. szept. 3. 3258. Gr. VII. 63. Hasonló: C. 1901. nov. 14. 6371. Gl. II. 1. 55. 174. Ha a korábbi házasság érvényessége per alatt áll, e per jogerejü eldöntéséig a későbbi házasság fel nem bontható, mivel ezzel a későbbi házasság érvényessége ismertetnék el. C. 1900. máj. 2. 1889. Gr. VII. 63. 1. 175/a. Az egész életre kötött házasság erkölcsi tartalmánál fogva az egyik házasfél a bár ok nélkül bosszú időn át távol levő másik házasfelet visszafogadni tartozik, hacsak a visszafogadás megtagadására elegendő jogos oka nincs. C. 1901. jun. 1. G. 188. Gr. VII. 51. 1. 175/b. Az életközösségnek a nő által több ízben, minden elfogadandó ok nélkül megszakítása feljogosítja a férjét arra, hogy az újra megszakított életközösség helyreállítását megtagadhassa. C. 1905. máj. 4. G. 784/904. Gr. XH. 564. és 581. 176. A házasság érvénytelenítése iránti kérelemben a bontási kérelem benfoglaltnak nem tekinthető. C. 1903. okt. 14. 7281. Gr. VII. 52. 1. 177. Az elmebeteg, tehát cselekvőképtelen házastársra a ténykedéseiből és mulasztásaiból a házassági kötelékre kiható jogi hátrány nem származhatik, s igy vele szemben a II. T. 77. §-a szerinti eljárás sem alkalmazható. C. 1900. okt. 24. 2880. Gr. VII. 55. 1. Hasonló kijelentést tartalmaz: C. 4144/99. Gr. VII. 56 1. V. ö.: C. 1904. aug. 30. 2196. Gl. XI. 835. C. 7226/98. Gr. VII. 81. 1. 1897. szept, 1. 1526. (Dt. III. f. IX. 207.), amely kimondja, hogy az élet elleni törés tekintet nélkül a lelki állapotra, bontó okot képez. Lásd a 154. sz. a. jogeseteket, 178. Az elmebeteg férj részére árvaszékikig kirendelt gondnok árvaszéki határozat szerint kizárólag azzal bízatott meg, hogy gondnokoltja és felesége között kötött házasságnak érvénytelenítése avagy felbontása iránt tegye meg a törvéiijes lépéseket, eme megbízás folytán a kirendelt gondnok nem volt jogosítva arra a kérelemre, hogy alperes az életközösség visszaállítására felhivassék. C. 1901. okt. 23. 4522. Gr. VII. 60. 1. 179. Életközösségi felhívást a békéltetési tárgyalás nem pótolhatja. C. 1896. ápr. 28. 1928. Gl. II. 1. 17. 180. Az a körülmény, hogy felperes az életközösség visszaállítására irányuló kérvényében nem a válóper megindítására vonatkozó kérését fejezte ki, hanem nejének visszatérését szorgalmazta, a H. T. 77. §-ának megfelelő C. 1897. szept. 29. 786. Gl. II. 1. 23. 181. A szándékos és jogtalan elhagyás cselekményének vétkessége a