Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog U zasságot perrel megtámadhassa, igy a -kényszer hatása alól csak ekkor szabadulván fel, a H. T. 57. §. c) pontjára figyelemmel, a gyermek kereseti joga el nem évült. C. 1897. febr. 3. 5877/96. Gl. II. 1. 6. Ellenben a határozott akaratának érvényesítésére fejlett korú (22 éves) leánynyal szemben a szülők részéről használt ilynemű fenyegetődzés nem tekinthető az 53. §-ban körülirt kényszerhelyzetet létrehozó fenyegetésnek Curia 1898. nov. 2. 4423. Gr. VII. 40. 1. Dt. III. f. XIV. k. 71. 137. Az 53. §. szerinti kényszer fennforog, ha a szülő nemcsak fenyegetéssel veszi reá házasságra kiskorú (16 éves korát még el nem ért) gyermekét, hanem e végből még zárva is tartja. Curia 1902. múrcz. 5. 886/902. Gr. VII. 40. 1. 138. A H. T. 54. §-ában felhozott megtámadási jog 'gyakorlására csak a megtévesztett fél van feljogosítva. C 2448/97. Gr. VII. 41. 1. Dt. III. f. IX. k. 161. 139. A házasság érvénytelenítését czélzó pereknek jogi természeténél fogva a házasfeleknek előterjesztése önálló teljes bizonyítékot nem képezhet. C. 1900. decz. 5. 4536. Gr. VII. 41. 1. 140. Ha az egyik házasfél már a házasság kötésekor állandóan képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére és a másik házasfél ezt nem tudta, sem a körülményekből nem következtethette, a házasság tévedés miatt megtámadható. C. 1899. nov. 6. 1685. Gr. VII. 42. 1. C. 1897. febr. 3. 86. Gl. II. 1. 11. 0. 1907. jan. 23. 5934. Gr. XIV. 962. Ha arról, hogy e körülmény már a házasság kötésekor fennforgott, csak később szerzett tudomást, a megtámadási kereseti jog megszűnésére kiszabott 1 év ez időtől számit. C. 1901. febr. 27. 7138/900. Gr. VII. 42. 141. Ha a nő a házasság megkötésekor mástól házasságon kivül teherbe volt ejtve s azt a férj a házassáp' kötésekor nem tudta, a házasság tévedés miatt megtámadható. 0. 1901. okt. 2. 5069. A férj tartozik bizonyítani, hogy felesége a házasság kötésekor mástól teherbe volt ejtve. Alperes beismerése egymagában erre nézve bizonyítékul el nem fogadható. Curia 1898. márcz. 31. 6781. Gr. VII. 42—43. 1. Dt. III. f. XI. 114. Hasonló határozatok: C. 1898. márcz. 9. 6256/97. 1897. márcz. 2. 548. Gl. II. 1. 7. és 8. C. 7683/902. C. 1902. ápr. 16. 646. Gr. VII. 43. 1. V. ö. C. 1904. decz. 6. 3584. Gl. XI. 829), amely kimondja, hogy a házassági együttélésnek a házasságkötésekor mástól teherben talált nővel folytatása a házasság érvényességének megtámadását kizárja. 142. Nemi érintetlenség hiánya sem a házasság érvénytelenségének kimondására, sem felbontására jogalapul nem szolgálhat. C. 1903. okt. 20. 4042. Gr. X. 42. 1. és 53. 1. Gl. II. 1. 9. 1. Hasonló határozat. C. 1898. ápr. 6. 5759. Gr. VII. 44. 1. Dt. III. f. XI. 113. ok. C. 6812/900. Gr. VII. 45. Hasonló határozatok: C. 1901. május 7. 1302. Gr. VII. 45. 1. és C. 1901. 142/b. A férj a házasság megkötése előtt tudott felesége benső szerelmi viszonyáról s felesége az ő tudtával a házasság alatt is találkozik a kérdéses férfival, mindez tehát nem ok a házassági együttélés megszakítására. C. 1905. ápr. 7. 675/904. Gr. XII. 563. és 593. G. X. 308. 143. Görvélykór nem érvénytelenítési ok. C. 1903. nov. 12. 1902. Gr. X. 42. 1. Gl. II. 1. 10. 144. Ha fertőző betegségben gyógykezelt férfi ennek eltagadásával köt házasságot, ez a H. T. 55. §-a szerint érvénytelen. C. 1904. jan. 26. 609/903. Gl. II. 1. 12. Gr. VII. 44. 1. 145. A nem nemes szülőktől való származás vagy az, hogy alperes állítólag több jövedelmet színlelt a házasság megkötése előtt, mint