Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

16 Magánjog amennyivel tényleg rendelkezett, j nem vonható a H. T. 55. §-a szerinti megtévesztés fogalma alá. 0. 6812/900. Gr. VII. 45. Eskór (epilepsia) ha a házasságot megelőzte, érvénytelenségi ok. C. 6812/900. Gr. VII., 45. Hasonló határozatok: C. 1901 1302 Gr. VII. 45. 1. és C. 5140/901. Gl. II. I. 13. C. 46/901. C. 6352/904. Gr. X. 42. 1. Nyavalyatörés mint betegség esetleg alapul szolgálhat a házasság érvénytelenítésére. Curia 1903. felbr. 24. 166. Gr. X. 42. 1. De ha ez irányban megtévesztés nem forog fenn, nem érvénytelenségi ok. C. 1907. ápr. 10. 8734/906. Gr. XIV. 963. Alperes éjjeli vizömlésben szenved, e betegség nem vonatkozik lényeges személyi tulajdonságaira, tehát nem érvénytelenségi ok. C 1904. nov. 3. 6442. Gl. XI. 830. 147. Korábbi megszűnt házasság elmulasztása nem esik a H. T. 55. §-ában felhozott tévesztés fogalma alá. C. 1899. jun. 9. 1430. Gr. VII. 45. 1. és 73. 1. 147/a. Az a körülmény, hogy alperes az egybekeléskor nem hajadon, hanem férjétől elvált nő volt s ezt felperes előtt eltitkolta, egymagában véve érvénytelenségi okot nem képezhet. Curia 1904. febr. 17. 8242. Gr. X. 43. 1. 148. A rovott előélet elhallgatása a megtévesztés fogalma alá esik. C. 1899. jun. 21. 1537. Gr. VII. 45. 1. 149. Azon körülmény, hogy alperes és hozzátartozói nem közölték felperessel azt, hogy családjukban öröklékeny természetű elmebetegségi esetek fordultak elő, nem érvénytelenségi ok. C. 1903. nov. 19. 2077. Gr. VII. 45. 1. M. XV. 21.233. 160. A H. T. 57. §-a szerinti megtámadási határidő alatt megindított bontási kereset nem akasztja meg az elévülést. C. 1598/901. Gr. VII. 46. 1. 151. A H. T. 57. §-ában előirt záros határidő nem vonatkozik azokra az esetekre, mikor a házasság kizárólag a házasságkötés alaki kellékei miatt támadtatik meg. A házasság érvényessége a házasságkötés alaki -kellékei tekintetében a kötés helyén fennálló törvények szerint bírálandó meg. C. 1898. s/.ept. 21. 3440. Gr. VII. 46. 1. A S. E. T. 28. §-ának rendelkezése a házasság érvénytelenítése iránti perekben is alkalmazandó. C. 1904. nov. 3. 6442. Gr. X. 43. 1. A házasság megsemmisítését tárgyazó végitéletben a gyermekek elhelyezése és tartása iránti rendelkezésnek nincs helye. C. 1902. szept. 3. 3159. Gr. VII. 47. 1. 153. A H. T. a házassági jogot egységesen szabályozván, nincs helye oly kijelentésnek, mely szerint a házasság felbontására vonatkozó rendelkezés a „köteléknek alperesre való fennállását nem érinti." C. 1897. okt. 20. 5626. Gr. VII. 48. 1. Azonos C. 1897. szept. 30. 5087. Gl. II. 1. 14. Dt. III. f. X. 4. 154. Az elmebetegség nem bontó ok; csak adott esetben a házasság megsemmisítésére szolgálhat alapul. C. 1902. ápr. 16. 5867. Gr. VII. 48. 1. Azonos határozat: C. 1899. aug. 30. 4144. Gr. VII. 49. 1. V. ö. C. 1895. nov. 6. 7234. Gl. II. 1. 77. 155. A házastársak különélésének ideje alatt az egyik házasfél részéről folytatott nemi viszony házasságtörési bontó okul nem tekinthető. C. 1896. szept. 16. 3611. Gl. II. 1. 15. Azonos 0. 1896. decz. 11. 5455. (ugyanott.) C. 1899. szept. 28. 672/99. és C. 1901. jan. 17. 4010. Gr. VII. 49. 1. V. ö. a 222. sz. alatti eseteket, 156. Alperesnek azon ténye, hogy felperessel kötött házassága fennállása daczára Amerikában más férfival uj házasságot kötött, bontó okot állapit meg. C. 1901. márcz. 26. 7577. Gr. VII. 49 1 157. Az orvosszakértőknek csupán következtetésekre alapított véleménye alapján a házasságtörés ténye meg nem állapitható. Curia 1902. szept. 16. 2024. Gr VII 49. 1.