Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)
14 Magánjog jegyzői okirat szükséges. (Ugyanazon eset.) V. ö. C. 1906. május 1. 9836/904., a mely szerint ha a nő a férfiúnak csak oly feltétel alatt igér házasságot, ha ez valamely ingatlant reá irat s csak az után megy az anyakönywezetőhöz a kihirdetési lap aláirása végett, ugy ő a férj jegyesének még nem tekinthető, a miért is az ekkor kiállított ajándékozási szerződés érvényességéhez nem kell közjegyzői okirat. Gr. XIII. 586. 127/b. A Ií. T. 3. §-a egyéb, a jegyes által okozott s az általános jogszabályok szerinti elbirálás alá eső károk megtérítése iránti igények érvényesítését ki nem zárja. Curia 1905. nov. 2. 1697. Gr. XII. 574. 127/c. Azon általános elv, hogy a per a kereset beadása idején fennállott jogállapot szerint bírálandó meg, a házassági 'viszonyból folyó perekre mereven nem alkalmazható. Curia 1902. nov. 15. 290. Gr. VII. 37. 1. 128. Az a kérdés, hogy a házasság érvényesen fennáll-e, megállapítási kereset tárgyául szolgálhat. B. 1899, május 18. 2284. Gr. VII. 37.1. H29. Az elmebeteg mint cselekvőképtelen által kötött házasság semmis. C. 1897. márcz. 9. 680. Gl. II. 1. 2. Alihoz, hogy a házasság a H. T. 44. §. 1. bekezdése alapján semmisnek mondassék ki, az elmebetegségnek a házasság kötésekor kell fennállania. O. 1902. decz. 9. 8003. Gr. VII. 38. 1. 130. Az egyházi bíróságnak érvénytelenítő ítélete, mely hozatalakor a más vallású házastárssal szemben hatályos nem volt, az 1894: XXXI. t.-cz. életbeléptetése után a polgári bíróság által e házastársra is kiterjesztetett. C. 1897. márcz. 3. 163. Gl. H. 1. 3. 131. Magyar honos Romániában 1897ben róm. kath. házasságot kötött polgári házasság nélkül, s ezt a C. a n. T. 12. és 45. §-a alapján semmisnek mondotta ki. C. 959/902. Gr. VII. 38. 1. 132. Semmiségi perben kimondatott, hogy a megsemmisített házasságból származott gyermekek nem nyilváníttatnak törvénytelen ágyból számlázottaknak, mert a házastársak vétleneknek tekintendők s igy a gyermekek az o. ptk. 160. §-a értelmében törvényes ágyból szár•mazottaknak vélelmezendők. K. 1902. aug. 26. 3179. Gl. II. 1. 4. V ö. C. 1906. május 15. 441/905., a mely szerint vélt házasság esetén az ebből származott gyermekekre a törvény általi törvényesités esete áll be, s így reájuk nézve ugyanazok az örökösödésjogi előnyök hárulnak, mintha a házasság érvényes volna. Gr. XIII. 588. 133. A H. T. 6. §-a ellenére kötött házasságnak semmissé nyilvánítása iránt is bármelyik házasfél indíthat semmiségi pert. C. 1902. okt. 15. 5552. Gr. VII. 39. 1. 134. Azon egyén, kinek kiskorúsága elmegyengeség alapján hosszabbittatott meg, a szülő vagy gyám beleegyezése nélkül is érvényes házasságot köthet. (A gyengeelméjü korlátoltan cselekvőképes; tehát házassága a H. T. 6. §-a szerint semmisnek nem nyilvánítható; nem esik a H. T. 127. §. b), c), illetve e) pontja alá.) C. 1903. márcz. 18. 6365. Gr. VII. 39.1. 134/a. Ha a jogosult szülő kiskorú házasságához beleegyezését adja, akkor a gyámhatóság beleegyezése nem szükséges. A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 123.726. sz. határozata. Gr. X. 41. 135. A H. T. életbelépte előtt az egyházi bíróság által felbontott s ennek folytán megszűnt házasság érvénytelenség okából meg nem támadható. C. 1897. jan. 7. 6068/96. Gl. II. 1. 5. 136. A még iskolába járó 14^2 éves leányt anyja veréssel és a háztól elűzéssel való fenyegetéssel kényszeritette a házasságra, ez a körülmény, valamint a leány 14 és Vi éves kora megállapítják a H. T. 53. §-a szerinti kényszert. A jszülők a kiskorú gyermeküknek csak a házasság kötése után egy évvel engedték meg, hogy a há-