Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

A róm. kath. egyház képviselete a megyés püspököt illeti. C. 1904. jan. 20. 2439/903. Gr. X. 16. Dt. Uj f VII. 90. 1. m. f. XXVI. 54. 1. 120. A pap és lekészi hivatal nem jogi személy; a jogi személy az a korporáczió, amelynek alkalmazottjai a pap, és közege a lelkészi hivatal. C. 1888. okt. 10. 795. Gr. VII. 88/b.*) V. A személyiség védelme. 121. A születési anyakönyvi kivonatban a családi név körül előforduló szabálytalanság, ha a személyazonosság egyébként kétségtelen, nem szolgál okul a kihirdetés elrendelésének megtagadására. Bpesti tvszék i 1899. decz. 27. 34.569. Gr. VII. 89. Gl. I. 23. 1. 122. A jogosulatlan névfelvételnek a családi viszonyra, amelynek csak törvényes házassági viszony szolgálhat alapjául, kihatása nem le*) A jogi személyeik képviseletére, valamint a kiskorúak képviseletére vonatkozó további jogesteket lásd a gyűjteménynek a perrendtartásra vonatkozó részében. het. C. 1891. május 26. 8670/90.. Gr. VII. 90. Gl. I. 23. 1. 123. Ha a nö nem kéri, hogy férje nevét a házasság felbontása után is viselhesse, ily esetben a törvénynek általános szabálya kötelező s az Ítéletben felesleges az iránt külön rendelkezni, hogy a nő férje nevének viselésétől eltiltatik. C. 1897. okt. 13. 4367. Gr. VII. 91. Gl. I. 23. 1. Mig C. 1901. május 29. 1809. sz. határozata ezt mondja: Az 1894: XXXI. t.-cz. 94. §-a minden esetre kötelezően rendelkezik az iránt, hogy az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti s a felbontó Ítéletben az külön kimondandó, ha a nem vétkes nő férje nevének megtartására jogosittatik. Gr. VII. 93. Gl. I. 23. 1. 124. A névviselésre vonatkozó oly vitás kérdés, mely házassági kötelékre van alapitva, ennek megszüntetése után is magánjogi jellegű.. C. 1901. jan. 9. 5336. Gr. VII. 92. Gl. I. 23. 1 125. A férjes nő vezetéknevéül a férj vezetékneve csak akkor tekinthető, ha a mellett vagy a feleségi minőség, vagy a nő mellékneve kitüntetve van. B. 1900. márczius 14483/99. Gr. VII. 94. Gl. I. 23. 1. 2. Családjog. Házassági törvény. 126/a. Alapos az eljegyzéstől való visszalépés, ha a menyasszony a vőlegény utólag megtudott sebétől visszaborzadt. Sz. 1900. ápr. 3. G. 34. Gl. II. 1. 1. 126/b. A jegyes nem tartozik jegyesének kártérítéssel, ha a czélbavett házasság akaratától nem függő engedély hiánya miatt hiúsult meg. C. 824/89. Dt. u. f. XXIV. 58. Gr. VIII. 646. 1. 126/c. Az eljegyzéstől kártérítési kötelezettség nélkül visszaléphet a férfi a nő szüzességének hiánya miatt. Dt. u. f. I. 92. V. ö. M. 1905. aug. 31. G. 61. sz. határozat, amely szerint az eljegyzéstől való visszalépésre alapos oknak tekintendő, ha a nő az eljegyzés előtt más férfitől nemzett gyermeket szült. 126/d. A H. T. 3. §-a szerint megtérítendő költségek közé tartoznak az eljegyzési lakoma, a megvendégelés költségei s azon kelengyetárgyak ára, amely tárgyak egyedül a kötendő házasságra való tekintettel szereztettek be. C. 1905. nov. 14. 5882/904. Gr. XII. 571. 127/a. A házassági Ígéretre vonatkozó kölcsönös megállapodás az eljegyzéssel egyenlő hatályú. C. 1905. okt. 24. 1684. Gr. XII. 572. Ha a férfi a nőre valamely ingatlant a neki tett házassági igéret ellenében ruház át, s az erre vonatkozó okiratot a házassági ígéretre vonatkozó megállapodás után állította ki. annak érvényéhez közr