Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

10 Magánjog jaira tett alapítványt (1868:38. t.-cz.) C. I. G. 156/900. 1900. máj. 9. G. V. 1117. IV. Gazdasági czélu egyesületek, köztestületek és közintézetek. 107. A község nevében indított perben a község képviseletére a községi biró van hivatva. C. 1893. évi 5902. és 11.037. Gl. I. 100.; Gr. VII. 76. A községi biró a hivatalos állásával járó azokban az ügyekben, melyek a törvény által a községek hatáskörébe vannak utalva és a melyek az összes községi birtokosokat érdeklik, a község képviseletében jár el. Sz. 904. decz. 20. 904. G. 234. T. IX. 705. 1. 108. Az árvaszék csak a törvényhatóságnak gyámhatósági teendőkkel megbízott közege, de nem önálló jogalany, minélfogva az árvaszéket peres ügyeiben nem az árvaszék elnöke, hanem az a törvényhatóság képviselheti, melynek egyik közegét az árvaszék képezi. C. 1894. decz. 29. 11.555/93. Gl. I. 101.; Gr. VII. 76. Hasonló elvi kijelentést tartalmaz C. 1902. nov. 6. 6887. Gl. I. 105.; Gr. VII. 79. 109. A községgel kötendő vételügylet érvényességéhez a képviselőtestület határozata szükséges (1886:XXII. t.-cz.). Sz. 1899. szent. 13. G. 107. Gl. I. 103.; Gr. VII. 77. 110. A községet érdeklő jogügyletek a községet kötelezöleg csak a község képviselőtestületének hozzájárulásával keletkezhetnek. B. 1899. jun. 2. 1899. I. G. 95. Gl. I. 102. 110/b. A m. kir. belügyminisztérium, mint ilyen, pernek alanya nem lehet. C. 1904. jan. 21. 864/903. Gr. X. 4. 110/c. A vármegye tvhatósága által lélétesitett s kezelt községi nyugdíjalap elleni per a vármegye törvényhatósága ellen indítandó meg. C. 1904. febr. 4. 9302/903. Gr. X. 5. 110/d. A nazarénus vallásfelekezetnek ingatílan vagyon-szerzési képessége nincs. 29.103/904. I. M. BZ. Gr. X. 6. Az alperesként perbevont dobrai volt határőrök testülete közös vásári vámszedési joggal bírván és.- azt>bérbeadván, továbbá erdőbirtokot közös tulajdonul hirván, tekintet nélkül arra, hogy mint ilyen politikailag létezik-e vagy sem, cselekvő és szenvedő jogképességgel bir. C. 1904. jan. 21. G. 719/903. Gr. X. 7. 110/e. A községi iskolaszék elnöke az iskola jogi képviseletére hivatva nincs. C. 1904. febr. 9. 4665. P. Gr. X. 8. 110/f. A közalapítványi kir. ügyigazgatóság a magyar vallásalap képviseletében korlátlan perképességgel bir. C. 1904. márcz. 18. I. H. 14. Gr. 6. 1. és 147. 1. 110/g. 1870. szept. 26. 16.791/870. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet értelmében az államkincstár ellenében indított szenvedőleges pereknek vitele, különbség nélkül, bármely minisztérium szakmáját érintik is azok, a m. kir. kincst. jogügyi igazgatóság hatásköréhez tartoznak. C. 1904. szept. 15. 3404. Gr. X. 10. 110/h. Azok a magánfelek, akik valamely községgel érvényes terhes szerződési viszonyba kívánnak lépni, tartoznak nemcsak a községi képviselőtestületi határozatot kinyerni, hanem ezenfelül ahhoz még tvhtóság jóváhagyását is megszerezni, mert ellenkező esetben, amennyiben valamely kötelmi viszonyt létesítő ügyletre nézve nem ily módon, hanem az egyes elöljárósági tagok utján nyernek megbízást és ez alapon teljesítenek, ugy a viszontteljesitést a községtől nem igényelhetik. Hogy a község elöljárósága a kérdéses munka elvégzése ellen nem tiltakozott és ezt átvette, a községnek •mint jogi személynek fizetési kötelezettségét meg nem állapítja. Bp. T. 1903. decz. 18. I. G. 258/903. sz. a. Gr. X. 11. T. VIII. 148. 1. V. ö. Gr. VIII. 1198., 1199. eset, 915. 1. 110/i. Az 1868: XXXVII. t.-cz. 39. §. értelmében az iskolai vagyon gyarapítása végett a birtokrendezés alkalmával kiszabott és a községnek átadott ingatlannak, az ezt elfoglalóktól való visszaszerzését czélzó perek vitelére nem a kir. tanfelügyelő, hanem az 1886 :XXVI. t.-cz.