Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 187 közjegyzőnél eszközölt letéteményezése alkalmával nem tartattak meg az 1876. évi XVI. t.-cz. 23. és 24. §-ában előirt alakiságok, ugy a végrendelet érvénytelen, s az által sem lesz érvényessé, ha az örökhagyó egy később a közjegyző előtt kötött sezrződésben végrendeletének el is ismerte. C. 1905. jun. 6. 4923/905. sz. Gr. XII. 278. 1. A közvégrendelet alaki kellékeinek teljesen megfelel, ha a közjegyzőnél felvett végrendeletnél a végiem deleti tanuk jelen vannak az okirat felolvasásánál, és akkor, imikor a végrendelkező az előtte felolvasott végrendeletre nyilatkozik és azt aláirja, vagy kézjegyével ellátja. C. 1905. november 7. 7778/904. Gr. XII. 299. 1. A szóbeli végrendelet tételénél jelen volt tanuk egybehangzó vallomása szerint az örökhagyó nem jelentette ki azt, hogy tett nyilatkozatát szóbeli végrendeletinek kivánja tekinteni, ennek a lényeges kelléknek hiányában pedig a végrendelkező nyilatkozata, az 1876: XVI. t.-cz. 15. §-a értelmében, érvényes szóbeli végrendeletnek nem tekinthető. C. 1907. jun. 20. 4269/1906. sz. Gr. XIV. 722. 1. Az örökhagyónak 4 tanú előtt tett az a kijelentése, hogy vagyonát feleségére hagyja, annak kijelentése nélkül, hogy ezen nyilatkozatát szól>eli végrendeletnek kivánja tekinteni, a szóbeli végrendeletekre előirt összes kellékekkel nem bir és érvényes végintézkedésnek nem tekinthető. 0. 1906. szeptember 19. 4928/905. Gr. XIV. 722. 1. A végrendeleti tanuk vallomása szerint örökhagyónak szóval előadott végreindeleti intézkedése az ő saját kívánságához képest foglaltatott irásba, azonban az erről felvett okirat nélkülözi az Írásbeli magánvégrendeletekre előszabott alaki kellékeket: örökhagyónak végrendelete az 1876: XVI. t.-cz. 19. §. értelmében érvényes szóbeli végrendeletnek csak azon esetben volna tekintendő, ha a szóbeli magánvégrendeletekre megszabott alaki kellékek megtartása mellett az örökhagyó határozottan kijelentette volna, hogy az általa tett nyilatkozatot szóbeli végrendeletnek kivánja tekinteni. C. 1906. rlecz. 20. 8231/905. I. p. t. Gr. XIV. 722. 1. TIZENEGYEDIK CZIM. Az a kérdés, hogy a közjegyzői okiratba foglalt végrendeletnél a kellő alakszerűségek megtartattak-e? az 1874: XXXV. t.-cz. 82. §-a alapján döntendő el. E törvényszakasz egy szerves és darabokra szét nem szedhető egészet alkot. E szerint az egész ügymenet alatt a kir. közjegyzőnek és a két tanúnak folytonosan és együttesen kell jelen lenni, ez üervmenet alatt pedig: a végrendelkező végakaratának személyes kijelentése, a végrendeleti okirat felolvasása, ezután a végrendelkező ujabb nyilatkozata az okirat tartalmára és az aláírások értendők. C. 1900. márcz. 26. 2669. Gr. VII. 559—560. 1. A közvégrendelet alkotásánál a közvégrendelet érvényességéhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a két tanú is, illetőleg a másik közjegyző is, magától a végrendelkezőtől szerezzen magának tudomást a kijelentett végakaratról. A hiányos közvégrendelet mint magánvégrendelet. C. 1886. május 7. 129. Hasonló C. 8282/92. C. 1891. márczius 3. 5588/90. Gr. VTI. 560—561. 1. Az nem szükséges, hogy az ügyleti tanuk a közvégrendelet irásba foglalásánál is jelen legyenek. Curia 8825/95. Gr. VII. 562. 1. A végrendeleti tanuknak a közokirat fejezetében meg nem nevezése nem oly szabálytalanság, mely az okirat érvénvtelenségét vonná maga után. C. 3494/1883. sz. Gr. VII. 562. 1. Gl. III. 237. 1. Az orgazdaság vétsége miatt elitélt egyén, e büntetés joghatályának tartama alatt a közvégrendeletnél ügyleti tanú nem lehet, ily tanú-