Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

188 Magánjog nak alkalmazása a közvégrendelet érvénytelenségét eredményezi. Curiai határozat. Gr. VII. 562. 1. Az 1876: XVI. t.-cz. 21. §-ának rendelkezése nem terjed ki a vakokra, ezek tehát tehetnek magánvégrendeletet. C. 1899 nov. 8. 1933. Azonos: C. 4519/86. és 7968/903. C. 1895 jun. 27. 9858/94. Gr. VII. 563. 1. Gl. III. 183. 1. Az 1886: VII. t.-cz. 21. §-ának c) pontja csak élők között létrejött jogügyletekre vonatkozik. Curia 7968/903. Gr. VII. 564. 1. A járásbíróságok közvégrendeletek felvételére kivétel nélkül jogositvák. A közvégrendeletek felvételénél a járásbíróságok az 1874. évi XXXV. t.-czikkben előirt módon kötelesek eljárni, és csak az okirat külalakját illetőleg tartoznak a biróságokra nézve fennálló szabályokat alkalmazni. C. 12. sz. T. ü. döntvénye. Gr. I. 15—17. 1. és VII. 564. 1. Gl. III. 233. 1. A kir. aljárásbiró kiküldetés, illetve főnökének megbízása nélkül közvégrendeletet fel nem vehet. C. 1886 decz. 9. 3663. Gr. VII. 564.1. Gl. III. 236. 1. Az 1876: XVI. t.-cz. 24. §-a nem rendeli azt, hogy a végrendelet a közjegyzőnek zárva adassék át, következőleg az a körülmény, hogy a végrendelet nyitva avagy zárva adatik-e át, a közjegyző teendőire nézve nem tesz különbséget. C. 1897 okt. 20. 5000. Gr. VII. 565.1. Gl. III. 244. 1. és 238. 1. Hasonló: C. 1885 okt. 16. 8710/1894. A magánvégrendeletnek a kir. közjegyzőnél való letéteményezése alakszerűségeit az 1876: XVI. t.-cz. 23. és 24. §-ai önállóan szabályozzák, a letéteményezés körül követendő eljárásnál tehát más törvényes rendelkezések csak anynyiban lehetnek irányadók, amenynyiben azokra a 23. és 24. §§-ban egyenes hivatkozás van. C. 1900 nov. 29. 2757. Gr. VII. 566—567.1. Közjegyzőnek nyitva átadott Írásbeli végrendelet alakszerűségei. C. 1885 május 20. 2649. sz. Gl. III. 237. 1. Közvégrendeleti tanuk jelenléte. C. 1883 máj. 10. 8282. sz. Gl. III. 245. 1. Végrendelet letétele oly közjegyzőnél, akit az örökhagyó hagyományban részesített. C. 1899 szept. 19. 106. Gl. III. 245. 1. Az 1876: XVI. t.-cz. hatályának kezdő pontja. Curia 1890 febr. 6. 5763. sz. Gl. III. 247. 1. A kir. közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. t.-cz. 82. §-a b) pontjában előirt érvényességi kelléknek megfelel a közjegyző által felvett végrendelet akkor is, ha másik közjegyző vagy két tanú csak az irásba foglalt végrendelet felolvasásánál, tartalmának a végrendelkező részéről történt jóváhagyásánál és aláírásánál van jelen. A kir. Curia 80. sz. teljes-ülési döntvénye polgári ügyekben. Magánj. Dt. II. 129. 1. , TIZENKETTEDIK CZIM. A 18 éven aluli kiskorú magánvégrendeletet még ragályos és rohamos lefolyású j árváin y idejében, tehát akkor sem tehet, amidőn a 18 éven felüliek kiváltságos végrendeletet telhetnek. C. 1886. márcz 31. 8099/85. Gr. VIII. 568. 1. Az 1876: XVÍ. t.-cz. 32. §-ának a házastársra vonatkozó rendelkezése e törvényczikk hlatálybalépte előtt kelt végrendeletekre is kiterjed, jóllehet a korábbi törvények házastársak között kiváltságos végrendeletet nem ismertek. Az 1876: XVI. t.-cz. 32. §-ában meghatározott végrendeletek kiváltsága csak az 1876: XVI. t.-cz. 1. §-a a) pontjával szemben áll fenn. C. 1885. decz. 11. 4015. sz. Gr. 568. 1. C. 1893. decz. 30. 453. sz. C. 1888. május 1. 6843. sz. Gr. VII. 568. 1. Gl. III. 247. 1. A felperes által megtámadott végrendélet pedig érvénytelennek volt kimondandó; mert az 1901. évi 38. ügysz. alatti jegyzőkönyvből kitűnik, hogy jelen esetben a végrendeletnek nem az 1876: XVI.