Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)
Magánjog 147 számítás alatti rokonok értendők oly esetben, mikor az örökhagyó alacsony műveltségéből is az következtethető, hogy vallásának rokonsági fok számításán felül a polgári rokonsági számitást nem ösmerte és vagyona végrendeletszerü rendeltetésével ez látszik egybehangzónak. A végrendelet értelmezésénél mindig a végrendelkező akarata és nem a szavak betűszerinti értelme irányadó. A C. VIII. tanácsa által elvi jelentőségűnek nyilv. határozat. Gr. XIV. 709. 1. A meglévő ági vagyon értékének a forgalmi viszonyok folytán előállott értékemelkedése nem képez szerzeményt. C. 1906. nov. 20. 9260. sz. Gr. XIV. 711. 1. A hagyatékban szerzeményről jogilag csak akkor lehet szó, ha az apai és anyai ágról hárul vagyonérték teljes fedezetet nyervén, ezt meghaladó vagyonérték mutatkozik. C. 1907. jun. 6. 7477/906. sz. Gr. XIV. 711. 1. Az oldalrokonokról h áramlott, de apai és anyai ágról hárult vagyonági vagyonnak nem tekinthető. C. 1907. jun. 19. 3914/906. sz. Gr. XIV. 711. 1. Az általános örökössel szemben a vagyonnak ősi voltát az ezt állító s ennek alapján ági öröklést igénylő tartozik bizonyítani. C. 1257. sz. 1897. Állandó gyakorlat. Gr. VII. 360. a) Felperesre (az örökhagyó apjának testvére) nézve ági vagyont csak az képezhetne, ami az örökhagyóra közvetlenül vagy apja után egy olyan törzséről származott, aki a felperesnek is törzse volt. C. 2640/1886. sz., C. 8283/1878. sz., C. 116/1885 sz. Állandó gyakorlat. C. 9540/1890. sz. Gr. VII. 360. Gl. III. 91. Az örökhagyó halála folytán esedékes életbiztosítási összeg nem szolgálhat az örökhagyóra hárult, de már nem létező ági vagyon pótlására. 1898 ápr. 19. 6053/897 sz. és 1902 jan. 22, 6369. sz. Gr. VII. 361. Az anyától kapott érték akkor is öröklött ági értéket képez, ha az az anya hagyatékában osztály tárgyává tétetett, ennélfogva azt, amit az örökhagyó ebből az értékből vissza nem téritett, az alperes hitvestárs, mint általános örökös, a felpereseknek mint singularis örökösöknek annál iskább kiadni tartozik, mert a hitvestársat megillető szerzemény mindaddig nem létezik, amig az ági vagyon az arra hivatottaknak ki nem adatik. C. 1907 szept. 7. 4543/1903. sz. Gr. X. 71. Ha a nő az ági vagyont képező ingatlan fele részét közjegyzői okirat alapján férje nevére iratja, ugy ebben félreismerhetetlenül nyilvánul az ő ajándékozási szándéka, minélfogva ezen vagyon a férj szerzeményi vagyonának tekintendő s ebben leszármazók nem létében a férj szülei, illetve öregszülei, illetőleg ezek leszármazói vannak hivatva öröklésre. C. 1904 nov. 16. 8496/903 sz. Gr. X. 71. Szerzeményi vagyon. A dolog természetéből folyik, de az 1723:XLIX. t.-cz. világos rendeletéből is kitűnik, hogy csak azt lehet szerzeménynek tekinteni, ami az adósságok kifizetése és az ősi javak kiegészítése után fenmaradt. Gr. VII. 361. Dt. I. 50. Szerzemény vélelme. C. 1889 szept. 11. C. 1903 szept. 7. C. 6302/902. Gl. III. 58. Szerzett vagyont az az értéktöbblet tesz, amelylyel a hagyatékhoz tartozó vagyon értéke, a tartozások levonása után, az ági vagyon értékét meghaladja. C. 1476/1899 sz. Állandóan előforduló meghatározás. Gr. VII. 362. Az örökölt vagyonnal örökösre szálló teher, amennyiben ezt az örökös kifizeti, mint az örökölt vagyonba tett beruházás, szerzeménynek tekintendő. C. 1885 máj. 12. 713. és azonos 6696/1888. sz. Állandó gyakorlat. Gr. VII. 362. Gl. III. 63. 10*