Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 131 házuk fala kiszárad, a peres ab­lakot azonnal befalaztatja. E meg­állapodás pedig nemcsak magát alperest, hanem habár gyámható­ságilag jóváhagyva nincs, a kis­korú alpereseket is egyaránt kö­telezi, mert az nem valamely az alperesek részéről már jogérvénye­sen megszerzett jogról való lemon­dást, hanem csak egy létesiteni kivánt szolgalom abbanhagyását kötelezi, ehhez pedig a gyámható­ság jóváhagyására szükség nincs. C. 1904. decz. 15. 7569/902. sz. Gr. X. 25. I. Az életfogytiglan fegyházra itélt rab, ha a vagyonkezeléssel meg is bizta feleségét, az ellene inditott és a vagyonkezeléssel nem kapcsolatos perben saját személyében idézendő. C. 1904. nov. 8. 6928. sz. Gr. X. 25. 1. Az 1885: VI. t.-cz. 5. §. értelmében elrendelt, de a hivatalos lapban közzé nem tett zárlat érvényessége. E zárlat határa a gondnokság alá helyezés előtti időből származó kö­vetelésekkel szemben. C. 1904 okt. 25. 7398. sz. Gr. XI. 299. 1. A gondnokság alá helyezésnek az előleges gondnoksági zárlati fel­jegyzés rangsorozatában való fel­jegyzését nem akadályozhatja az a körülmény, hogy harmadik sze­mélyek az előleges gondnoksági zárlat feljegyzését követő rang­sorozatban telekkönyvi jogokat szereztek. Bpesti kir. tábla 1905 április 26. I;175/1904. sz. Gr. XII. 216. Az a körülmény, hogy a kiskorúnak elmeállapota milyen, az 1877. évi XX. t.-cz. 8. és 28. §-ainak a ren­delkezéséből kitetszőleg nem a kis­korúság meghosszabbításának a megszüntetése, hanem csakis a gondnokság alá helyezés eljárás keretében képezheti mérlegelés és döntés tárgyát. C. 1905 márcz. 28. 8110. sz. Gr. XII. 216. 1. A siketség egymagában, amennyiben vele némaság nem jár, nem alap valakinek gondnokság alá helye­zésére. C. 1905 aug. 7499/1905. sz. U. o. A születendő gyermekeknek perbeli képviseletére kirendelt ügygond­noknak az a ténye, hogy az ellen­féllel megegyezve a beadott közös kérvényben bejelentette, hogy az elsöbiróságnak Ítélete ellen jog­orvoslattal nem él, lényegileg a felperesekkel peren kivül kötött egyezség, amely az 1877: XX. t.-cz. 11. §-a szerint csakis gyám­hatósági jóváhagyás esetén érvé­nyes. C. 1905 szept. 19. 6715/905. sz. Gr. XII. 216. 1. Gyengeelméjűség miatt gondnokság alá helyeztetett az, aki nem bir fogalmával a pénz és vagyon je­lentőségének, mert ezek ismerete a vagyonkezeléssel oly szoros kap­csolatban van, hogy annak hiánya az embert a vagyon értékesítése és hasznosítása körüli teendők he­lyes megfontolásra s azok czélszerü elvégzésére képtelenné teszi. Curia 1905. márcz. 21. 1560. sz. Gr. XII. 217. 1. Aki ellen gondnokság alá helyezési eljárás indíttatik, magát ügyvédi képviselet utján védheti és a meg­hatalmazáshoz még akkor sem kell gyámhatósági jóváhagyás, ha már a kiállításkor előzetes gondnok­ság alá volt helyezve. C. 1905 már­czius 30. 6664. sz. Gr. XII. 202. 1. Sem a zárlatnak telekkönyvi fel­jegyzése, sem a tékozlás miatt gondnokság alá helyeztetni kért egyénnel szerződő félnek az eljárás megindításáról való tudomása a cselekvőképességét nem érinti, hanem a cselekvőképességet kor­látozó hatálylyal csak az előzetes zárlatnak a hivatalos lapban való közzététele bir. Szegedi T. 1906 máj. 8. G. 67. Gr. XIII. 297. sz. T. X. 662. 1. oSem alapos a felperesnek a miatt emelt panasza, hogy az alperesek az 1905. év második felére esedé­kes életjáradékból még hátrálékos 36 K megfizetésére nem kötelez­tettek. Mert jogszabály ugyan, hogy a gondnokság alatt álló egyént megillető vagyoni követelé­sek a gondnok kezeihez teljesíthe­tők, mégis a fenforgó esetben, te­kintettel az életjáradéki követelés 9*

Next

/
Thumbnails
Contents