Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

132 Magánjog jogi természetére, helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a gondnokság alatt álló egyén az elmúlt időre lejárt, vagyis hátralékos életjáradéki követelése felett szabadon rendelkezhetett. Szegedi T. 1006 ápr. 27. G. 55. Gr. XIII. 297. 1. T. X. 702 1. Habár az ismeretlen helyen tartózkodó egyén részére az 1877: XX. t.-cz. 28. §-ának d) pontja alapján gyámhatóságilag második bekezdése értelmében rendszerint csupán a vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyekre szorítkozik, még sem zárja ki az idézett törvény azt, hogy a gyámhatóság amennyiben czélszerünek véli az ismeretlen tartózkodásu egyén gondnokát a gondnokolt vagyonának elidegenítésével is megbizhassa és annak a vagyonátruházás tekintetében tett szerződésbeli nyilatkozatát a maga jóváhagyásával elláthassa. Kassai T. 1906 jan. 18. 13. sz. Gr. XIII. 298. 1. Valakinek tékozlás miatt gondnokság alá helyezése, megelőző óvóintézkedés lévén avégett, hogy az illető ugy önmaga, valamint az általa netán eltartandó családja érdekében, avagy hogy eltartása az illetékes község terhére ne essék, a vagyoni tönkrejutástól megóvassék: ilyen esetben elegendő annak a bizonyitása, hogy az, akinek gondnokság alá helyezése tékozlás czimén kérelmeztetik, olyan hajlamokkal bir, amelyeknél fogva, ha azok hatályosan nem korlátoztatnak, alaposan attól lehet tartani, hogy őt vagyonának elveszte fenyegeti. C. VIII. tanácsának elvi jelentőségűnek nyilvánított határozata. C. 1907 jun. 4. 1458. Gr. XIV. 592. 1. Kiskorút a törvénytelenités iránti perben csak gyámhatóság által kirendelt gondnok képviselhet. C. 1886. jun. 15. 1965. Gl. II. 1. 412. 1. Testvér és sógor gondnokság alá helyezést nem kérhet. C. 1887 jul. 17. 4939. Gl. II. 1. 412. 1. ÖRÖKLÉSI JOG. Az öröklés általános tanaira vonatkozó rendelkezések és határozatok. Az öröklési jog az örökhagyó halálakor fennálló törvények szerint Ítélendő meg (a); ha tehát az örökhagyó elhalálozása az ausztriai polgári törvénykönyv hatálya idejére esik, akkor' az öröklési jog az ausztriai polgári törvénykönyv szabályai értelmében bírálandó meg .(b). C. 1S74 ápr. 20. 3070. sz. C. 1876 szept. 20. 7030. sz. Gr. VII. 301. 1. Szerbiai és romániai alattvalók a viszonosság hiányának bizonyításáig öröklő képességgel birnak. C. 1888 decz. 11. 2242. sz. Gl. r III. 24. 1. Altalános jogszabály, hogy az örökség csak az örökhagyó elhaltával nyílik meg. C. 5051/1899. sz. Az az örökség,, amelyet a kiskorú örökös, az örökhagyó végrendelete értelmében, csak nagykorúsága elértekor kap meg az örököstársától, akkor is az örökhagyó halálakor megnyíltnak tekintendő, ha az örökös és annak az örökség kiadására kötelezett örököstársa is a kiskorú örökös nagykorúságának elérte előtt hal meg. Az ilyen örökség a kiskorú örökös tulajdonúi képezvén, elhalálozásával hagyatékához tartozik. C. 6199/901. sz. Gr. VII. 302. Az örökhagyónak jogai és kötelezett-' ségei az örökhagyó halálával ipso iure szállnak át az örökösre. Ebből következik, hogy az örökhagyót a hagyatékra nézve az örökös, ha pedig több örökös van, a hagyatéki vagyonnak birtokba vétele vagy bírói átadása előtt az összes örökösök képviselik. C. 42. sz. t. ü. határozata. Ennek teljes szövegét 1. I. k. 53. 1. Gr. VII. 302. 1. Gl. III. 50. 1. Hazai törvényeink nyugvó hagyatékot (hereditas iacens) nem ismernek és az örökös az örökségbe ennek megnyíltakor a saját jogán (ipso iure) lép be, amiből következik, hogy az örökösi jogok gya-