Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

,130 Magánjog kirendel. C. 3897/1884. sz. Gr. VII. 294. 1. Az alsóbiróságok megszüntették a meghosszabbított kiskorúságot két <>rvosszakértő (elmegy ógyintézeti igazgatók) és számos tanú (köz­tük a házastárs) vallomása alap­ján, kik a felperest régen ismerik s ügyei önálló ellátására képesnek tartják. A Curia a szülők ellen­kező értelemben tett vallomása és az igazságügyi orvosi tanács azon véleménye alapján, hogy felperes elmebeli állapota nem változott, a keresetet elutasitja. C. 1891 aug. 12. 5178. sz. Gr. VII. 294. 1. A kiskorút az ellene inditott per­ben nem a biróság által kirendelt ügygondnok — ily gondnok ki­rendelésének perrendszerüleg helye egyáltalán nem lévén — hanem csakis gyámja vagy az 1877: XX. t.-cz. 30. §-ának a) pontja eseté­ben annak gondnoka képviselheti. E gondnok kirendelése pedig a törvény 31. §-a értelmében nem a biróságot, hanem a gyámható­ságot illeti meg. C. 1885 január 10. 4952/1884. sz. Gr. VII. 294. 1. Gl. II. 1. 413. 1. V. ö.: C. 88. jan. L2. 6384/87. Gl. II. 1. 413. 1. Törvénytelen gyermek tartása iránti perben a kiskorú anyának az atyja — mint természetes és tör­vényes gyám — felperesként fel­léphet: nincs tehát ily esetben gondnok kirendelésének helye. Bpesti T. 32293/1885. sz. Gr. VII. 294. 1. Az 1877: XX. t.-cz. 87. és 88. §§-ai értelmében a kiskorúakat esetleg gondnokuk képviseli, a fennforgó esetben pedig felperes alperes kép­viseletében a közgyámot vonta perbe. Ezen eljárás az 1881: LIX. t.-cz. 39. §-ának i) pontjába üt­közvén, az egész eljárást megsem­misiteni kellett. C. 1885 január 29. 8393/1884. sz. Gr. VII. 295. 1. Alaptalan gondnokság alá helyezés költségeiért, ha a megyei tiszti ügyész az árvaszék utasitása és megbizása folytán járt el, az árva­szék az 1877: XX. t.-cz. 293; §-ában megjelölt tartalékalapbeli vagyonával felelős. 0. 1902 aug. I. 5397. sz. Gr. VII. 295. 1. Gl. II. 1. 433. 1. Gondnokság alá helyezési per a telekkönyvben fel nem jegyezhető. C. 1902 október 14. 3736. Gr. VII. 295. 1. A távollevők vagyoni érdekeire felügyeletet gyakorló árvaszék, amennyiben annak szüksége merül fel, a távollevő perbeli képvisele­tére esetről-esetre jogi képviselőt, gondnokot kirendelhet. G. 1901 febr. 7. 349. sz. Gr. VII. 296. 1. A gondnok a gondnoki kezelése alatt álló ingatlannak külön gyámható­sági felhatalmazás nélkül csak azokat a jövedelmeit jogosult be­szedni, amelyek a gondnoki meg­bizás tartama alatt folynak be. C. 1900 máj. 8. I. G. 149. sz. Gr. VII. 296. 1. A távollét miatt kirendelt gondnok a gondnokoltat a vagyonkezelés­sel öszefüggésben nem álló per­ben képviselni nem jogosult. C. 1897 nov. 17. 6139/1896. sz. Gr. VII. 297. 1. A gondnokság alá helyezés megszün­tetése csak annak bebizonyítása után, hogy a gondnokság alá he­lyezés oka megszűnt, rendelhető el. C. 1902 decz. 22. 7540. sz. Gr. VII. 297. 1. Gl. II. 1. 409. 1. Az oly államban történt gondnok­ság alá helyezés, melylyel szemben viszonosság áll fenn, a hazai jog területen is joghatályos, s igy az Ausztriában gondnokság alá he­lyezett egyén terhes jogügylete­ket itt sem köthet. C. 1904 január 10. G. 398/903. Gr. X. 24. Magyar állampolgárnak személyisé­gét érintő perekben Magyarorszá­gon végrehajtható Ítéletet csak magyar biróság hozhat. Magyar­országon lakással nem biró magyar állampolgár gondnokság alá he­lyezésére azon törvényszék is ille­tékes, amelynek területén a gond­nokság alá helyezendőnek vagyona van. C. 1904 jul. 18. 5381. Gr. X. 24. 1. Alperes megállapodott a felperes­sel a tekintetben, hogy mihelyt

Next

/
Thumbnails
Contents